Ha nagyon röviden szeretnénk leírni a Manhattant, azt mondhatnánk: Mad Men fizikusokkal. Már az első pár epizódból a korhűség ordibál (nagyon ott vagyunk, a ruháktól a zenékig) és a mívesség (Az elnök emberei és a Pan Am producere, Thomas Schlamme jó ideje pont ebben a korhű, míves „unalomban” utazik). Öltönyös férfiak whiskeyvel a kezükben kis szobákban vitatkoznak, és egyenleteket firkálnak idegesen egy táblára. Csak ők nem mosóport szeretnének eladni, hanem megépíteni a tökéletes fegyvert, az atombombát. A sorozat pikantériája, hogy klasszikus suspense-szel állunk szemben: nem az adja a feszültséget, hogy nem tudjuk, mi fog történni, hanem az, hogy már előre tudjuk a történet minden részletét. Az első rész máris a hirosimai atombomba ledobásáig hátralévő időt közli, tehát nincs sok kétségünk afelől, hogy mit építenek a férfiak. Ugyanakkor a készítőknek sikerül elegendő feszültséget és fordulatokat szolgáltatniuk azzal, hogy a tudósok családját és a hadsereg tagjait összetett tudáshierarchiába helyezik, attól függően, mennyit tudnak a szuperfegyverről. A széria magabiztos lassúsággal építkezik, hagy időt az érzelmi motivációk, bonyolult magánéleti viszonyok aprólékos megrajzolására, és annak ellenére is képes hiteles korrajzot nyújtani, hogy ki sem mozdul a Los Alamos-i katonai táborból, ahol a munkálatok zajlanak. A sokfelé ágazó cselekményszálak alkalmat adnak különböző zsánerek integrálására: kapunk kémthrillert, kertvárosi melodrámát, geek vígjátékot is. A Manhattan lassan hömpölygő, de izgalmas sorozatnak ígérkezik.
Figyelmébe ajánljuk
Mint a moziban
Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.
Talaj
Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.
Felszentelt anyagpazarlás
Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.
Zöld és fekete
A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét.
Törvénytelen gyermekek
Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.
Átverés, csalás, plágium
Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.
Kire ütött ez a gyerek?
Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.
2 forint
„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.
Kiárusítás
Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.
24 óra
„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)
A Menhir
Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.
Nehogy elrabolják
Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.