Tévétorrent

Sleepy Hollow

Tévétorrent

Az utóbbi idők meséket rekontextualizáló tendenciája (Once Upon a Time, Grimm) utolérte Washington Irving Az Álmosvölgy legendája c. novelláját is: a sok poénra lehetőséget adó, ám könnyen gyermeteggé váló időutazós-kultúrsokkos szakág csapott le rá.

Ichabod Crane ezúttal a függetlenségi háború hőse, aki több száz éves álmából ébredve a mai völgyben találja magát. Vele együtt újra felbukkan a titokzatos fej nélküli lovas, akivel kénytelen ismét megküzdeni - immár egy afro-amerikai rendőrnő segítségével. A sorozat végsőkig hajtja a buddy movie-k ellentétes jellemeinek dinamikáját: a hősöket itt nemi, társadalmi és extrém kulturális különbségek is elválasztják. Az öntudatos, demokratikus gyökereire büszke mai amerikai polgár kerül szembe saját mítoszaival, szabadságjogokról alkotott ideáival. Amellett, hogy a sorozat dicséretes iróniával kezeli az amerikai eszményeket, számos hibája van. Már a pilot is túlzásokba esik (az apokalipszis megakadályozása mint cél, a röhejig túlspilázott fantasztikus elemek), másrészt elsieti az expozíciót: a figurák nincsenek rendesen felépítve, és nem értjük, hogy a rendőrnő tulajdonképpen miért is segít Crane-nek. A későbbi epizódok kicsit elszakadnak a nagyzolós fő cselekményszáltól, és kitekintenek az amerikai kultúra sokrétű gyökereire; palimpszesztként felidézve az indián mitológia, a Biblia és a középkori babonák elemeit, melyek kiválóan alkalmasak a sorozat horrorjegyeinek kidomborítására. A Sleepy Hollow helyenként ötletes és többnyire félelmetes széria, ám ennek ellenére is csak egyszer nézhető darab.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.