Tévétorrent

Sleepy Hollow

Tévétorrent

Az utóbbi idők meséket rekontextualizáló tendenciája (Once Upon a Time, Grimm) utolérte Washington Irving Az Álmosvölgy legendája c. novelláját is: a sok poénra lehetőséget adó, ám könnyen gyermeteggé váló időutazós-kultúrsokkos szakág csapott le rá.

Ichabod Crane ezúttal a függetlenségi háború hőse, aki több száz éves álmából ébredve a mai völgyben találja magát. Vele együtt újra felbukkan a titokzatos fej nélküli lovas, akivel kénytelen ismét megküzdeni - immár egy afro-amerikai rendőrnő segítségével. A sorozat végsőkig hajtja a buddy movie-k ellentétes jellemeinek dinamikáját: a hősöket itt nemi, társadalmi és extrém kulturális különbségek is elválasztják. Az öntudatos, demokratikus gyökereire büszke mai amerikai polgár kerül szembe saját mítoszaival, szabadságjogokról alkotott ideáival. Amellett, hogy a sorozat dicséretes iróniával kezeli az amerikai eszményeket, számos hibája van. Már a pilot is túlzásokba esik (az apokalipszis megakadályozása mint cél, a röhejig túlspilázott fantasztikus elemek), másrészt elsieti az expozíciót: a figurák nincsenek rendesen felépítve, és nem értjük, hogy a rendőrnő tulajdonképpen miért is segít Crane-nek. A későbbi epizódok kicsit elszakadnak a nagyzolós fő cselekményszáltól, és kitekintenek az amerikai kultúra sokrétű gyökereire; palimpszesztként felidézve az indián mitológia, a Biblia és a középkori babonák elemeit, melyek kiválóan alkalmasak a sorozat horrorjegyeinek kidomborítására. A Sleepy Hollow helyenként ötletes és többnyire félelmetes széria, ám ennek ellenére is csak egyszer nézhető darab.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.