Tévétorrent

Helix

Tévétorrent

Meglepően jól irányzott keverék: adott egy ismeretlen vírus, egy csomó fagyott majom, egy tökéletesen elzárt sarkvidéki kutatóközpont és némi fekete trutyi. Egy kicsit zombis, egy kicsit mutánsos, de szerencsére egyik sem egészen. Talán éppen emiatt hat viszonylag üdítően a high concept sorozatok tömkelegében.

A történet hőse néhány szuperképzett virológus, akik többnyire férj-exfeleség-rajongó gyakornok felállásban még egy családi drámát is hoznak a kórházsorozat mellé. De ez legyen a legnagyobb gond: a kissé erőltetett családi szálak ellenére ügyesen fűzött sztorit kapunk, amelyben természetesen nemcsak a vírus mibenlétét, kibenlétét és ellenszerét kell megfejteni, hanem azt is, hogy egyáltalán mit művelnek egy több mint száz tudóst foglalkoztató, tökéletesen elzárt kutatóállomáson. Nyilván egyik várható fordulat sem váltja meg a világot, de legalább nem bosszantók, hanem szórakoztatók és ügyesen kidolgozottak. A figurák a helyükön vannak, nagy színészi villongásokat ugyan hiába várunk, de az apró részletek nagyon is izgalmasak és szerethetők. Sikerült egy csiszolt és egységes képi világot alkotni, amely egyrészt a hideg fények, a hó és fém laboratóriumi összezárásából ered, de megspékelik ezt egy érdekes, szaggatott vágástechnikával is. Ennél már csak a zene jobb találat: a sorozat teljes egészével ellentétben álló bájos, vidám, csilingelő dallamok betolása a főcím és a stresszhelyzetek alá borzasztó jó húzás; némi kifordított tébolyt és öniróniát ígér. Így lesz a Helix a sok ugyanolyan sorozatelemből összerakva kicsit más, még ha nem is fertőző.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.