Tévétorrent

Stranger Things

  • - greff -
  • 2016. augusztus 28.

Tévétorrent

Létezik az amerikai filmes mítoszvilágban egy hely, ahol a lehetőségek határa messzebb fekszik, mint a Naprendszer széle, ám mégis olyan kevés elemre épül, hogy jobban kiismerhető, mint saját szülővárosunk. Az alapító atyát itt Stephen Kingnek hívják, a főpapot Steven Spielbergnek. A 80-as évek locsológépes kertvárosainak mozis univerzumában az apró BMX-ekkel tekerő srácok űrlényeket látnak, a lányok a gondolat erejével szörnyeket koncolnak fel, a tér és az idő meggörbíthető, a mágia mindennapos. A Netflix nyolcrészes sorozata ezt a világot teremti újjá a maradéktalan teljesség képtelen igényével: mindent magába olvaszt, amit 1980–87 között Hollywood ezen a vonalon a világra vajúdott. Az Állj mellém! protokamaszai az E.T.-ből vett biciklikre ültetik fel a Tűzgyújtó veszélyes képességekkel áldott-vert gyereklányát, majd rágördülnek egy útra, amely a Rémálom az Elm utcában kifordított valósága felé vezet A bolygó neve: Halál nyálkás rémei között, miközben John Carpenter ködös szintentizátorai gomolyognak sejtelmesen a háttérben. Ez a betűtípusoktól a gyerekszereplőkig tökéletes imitáció biztosan nem fordítja meg a tévésorozatok aktuális menetelését az alkonyévek felé, ám ettől még ember legyen a talpán, aki a célközönségből ellen bír állni neki. Tegyük fel hát a kérdést, hogy hiányzik-e nekünk a hangulat, amelyben 7 évesen nyakig merültünk a Kincsvadászok bámulása közben! Aki igennel válaszol, azt a Stranger Things, mint a repülő DeLorean, pontosan oda vezeti, ahová legszebb álmaiban azóta is vissza-visszajár.

Magyar felirat: Szigony és tsai

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.