Tévétorrent

Stranger Things

  • - greff -
  • 2016. augusztus 28.

Tévétorrent

Létezik az amerikai filmes mítoszvilágban egy hely, ahol a lehetőségek határa messzebb fekszik, mint a Naprendszer széle, ám mégis olyan kevés elemre épül, hogy jobban kiismerhető, mint saját szülővárosunk. Az alapító atyát itt Stephen Kingnek hívják, a főpapot Steven Spielbergnek. A 80-as évek locsológépes kertvárosainak mozis univerzumában az apró BMX-ekkel tekerő srácok űrlényeket látnak, a lányok a gondolat erejével szörnyeket koncolnak fel, a tér és az idő meggörbíthető, a mágia mindennapos. A Netflix nyolcrészes sorozata ezt a világot teremti újjá a maradéktalan teljesség képtelen igényével: mindent magába olvaszt, amit 1980–87 között Hollywood ezen a vonalon a világra vajúdott. Az Állj mellém! protokamaszai az E.T.-ből vett biciklikre ültetik fel a Tűzgyújtó veszélyes képességekkel áldott-vert gyereklányát, majd rágördülnek egy útra, amely a Rémálom az Elm utcában kifordított valósága felé vezet A bolygó neve: Halál nyálkás rémei között, miközben John Carpenter ködös szintentizátorai gomolyognak sejtelmesen a háttérben. Ez a betűtípusoktól a gyerekszereplőkig tökéletes imitáció biztosan nem fordítja meg a tévésorozatok aktuális menetelését az alkonyévek felé, ám ettől még ember legyen a talpán, aki a célközönségből ellen bír állni neki. Tegyük fel hát a kérdést, hogy hiányzik-e nekünk a hangulat, amelyben 7 évesen nyakig merültünk a Kincsvadászok bámulása közben! Aki igennel válaszol, azt a Stranger Things, mint a repülő DeLorean, pontosan oda vezeti, ahová legszebb álmaiban azóta is vissza-visszajár.

Magyar felirat: Szigony és tsai

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.