Tévétorrent

The Good Doctor

Tévétorrent

Jobb lesz-e attól egy kórház, ha autizmussal élő sebészt alkalmaz? És jobb lesz-e egy kórházsorozat? A kérdés azért is jogos, mert az elmúlt években divat lett jól funkcionáló autistákat megtenni főszereplőnek. Minek következtében a valamelyes társadalmi haszon (ismeretterjesztés) mellett felmerülnek az olyan jelzők is, mint az öncélú és a hatásvadász. Ezekkel rémít a The Good Doctor témaválasztása is, de szerencsére a sorozat készítője, a Dr. House-t is magáénak tudó David Shore rutinos versenyző. A történet kórházi belügy – a szó minden lehetséges értelmében. Új rezidens érkezik, sebész, autista. Ez még nem jogosítaná fel arra, hogy kiváló sebész legyen, de az, hogy autizmusához savant-szindróma is társul, már sokkal inkább. Tehát amellett, hogy alig tud kommunikálni a környezetével, fotografikus memóriája van, s a legapróbb elváltozásokra is felfigyel, hibaszűrő képessége nagyon erős. Az első pár részben épp ezen a dilemmán megy a moralizálás: elég-e ez? Hiszen mégiscsak emberekkel és emberi szituációkkal kell foglalkozni. Hogyan tudja ezt megoldani egy autista? És hogyan fogja ezt elfogadni a beteg vagy a hozzátartozó? A sorozat erre nem azt válaszolja, hogy mire nem képes az autizmussal élő, hanem azt, hogy mennyi mindenre igen, ha a társadalom teljes értékű, csak eltérő igényekkel rendelkező tagjaként tekintünk rá. Mindehhez azért hozzá kell tenni azt is, hogy egyes szekvenciák – főleg a hős gyerekkorát felidéző flashbackek – hatásvadászok és érzelgősek: de végül is, ez egy dráma.
A jobbak közül.

Magyar felirat: DcKatey & tdani93

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.