A sorozat alapjául szolgáló Philip K. Dick-regényben a II. világháborút a tengelyhatalmak nyerték; az USA nyugati partja japán, míg a keleti náci befolyási övezetté vált. A pilot ráérősen és a miliőfestésre nagy hangsúlyt fektetve kezdi felvázolni e különös, hibrid kultúrát és társadalmat mindkét országrészben (még egy betiltott antifasiszta filmet is kapunk, mely különös csavarral a szövetségesek győzelmét mutatja be fikcióként). Azt, ahogy egyesek az ellenállást, mások a mimikrit vagy épp a kelletlen belenyugvást választják. Vérfagyasztó, ahogy a képi világba és a városi környezetbe szinte természetesen simul bele a horogkereszt. A helyzet pikantériája, hogy a kényszerű, de láthatóan feszült és törékeny békében együtt élő két nagyhatalom épp olyan fegyverkezési versenyt folytat, mint Amerika és a Szovjetunió – miközben Hitler haldoklik a 60-as években. A készítők apró, ám sokatmondó jelenetekkel ábrázolják a japánok ősi, transzcendentális beállítottságát (melyet jobban elfogadnak a gyarmatosítottak is) és a németek hideg pragmatizmusát, mely irracionális fajgyűlölettel keveredik. A pilot két párhuzamosan futó szálat követ, az ellenállás két ifjú harcosát a két parton – történetük lassan bomlik ki, mesterien adagolt feszültséggel kísérve. Nyomasztó, hidegháborús kémthrillereket idéző atmoszféra: a sötét, monokróm képek és az idegesen suttogó és összerezzenő szereplők jobban kifejezik a totalitárius rendszerek terrorját, mint bármely propagandafilm vagy a katonai erőszak bemutatása. A maga visszafogottságában tökéletes; reméljük lesz még folytatása.
Figyelmébe ajánljuk
Érett, nem öreg
Jarvis Cocker lusta embernek tartja magát, pedig elég sok mindent csinált a Pulp 2002-es feloszlása óta.
Még egy puzzledarab
Háromnegyed órás dokumentumfilmet sugárzott 1965-ben a kanadai televízió egy fiatal költőről.
Mi nem akartuk!
A szerző első regénye a II. világháború frontélményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.
Koldus és királyfi
A közkeletű bölcsesség szerint a popdalok 90 százaléka a szerelemről szól, a maradék pedig semmiről.
Mit csinálsz? Vendéglátózom
Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.
Ahol az életmód is politika
Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?
Mitől "Európa legnagyobbja" a tűzijáték? Attól, hogy nálunk költi rá a legtöbbet a kormány
Baljós fellegek
A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.
A bűvös hármas
Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.
Talpunk alól a hő
Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!
Oktatás helyett
Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.