Tévétorrent

Wayward Pines

Tévétorrent

Wayward Pines M. Night Shyamalan sorozata Blake Crouch regényfolyamának adaptációja ugyan, de a hangvétel nagyon is az ő szája íze szerinti. Ethan Burke titkosszolgálati ügynök (Matt Dillon) a furcsa, de idilli Wayward Pines nevű kisvárosban keresi társait: egyre biztosabb benne, hogy a városka „nyelte el” őket, mely őt sem engedi elmenni.

A Wayward Pines jól mutatja, hogy mi történt a sorozatokkal a Twin Peaks óta. Bejött a műfajkeveredés, elbeszélői komplexitás és a moziszerűbb operatőri munka. A széria ezzel együtt nagyon szeretne Twin Peaks lenni: van egy saját életet élő, szinte tudattal rendelkező, a felszínen gondtalan, valójában rothadó városka, időből kiszakított, nosztalgikus miliő és misztikum. Azt is jól láthatjuk, hogy miben különbözik Shyamalan és Lynch: Shyamalan már az első pár epizódban elkezd felépíteni egy Lost-szerű gigantikus összeesküvést, így a kezdeti, biztatóan nyugtalanító, un­heimlich elemek gyorsan erejüket vesztik. Lynch végig megtartotta a megfoghatatlanul hátborzongató és abszurd légkört, a misztikumot sosem magyarázta meg teljesen, célja a néző dezorientálása és saját addigi mesketéjének dekonstruk­ciója volt. Shyamalan célja a misztikummal csupán egy gondosan felépített csavar előkészítése, s csak látszólag zavarja össze a nézőt, valójában csak a csavar hatását kívánja fokozni. A sorozat emellett túl sokszor tekint ki a valóban klausztrofób, baljós városkából, elvéve annak rejtélyességéből. Bár a színészek kifogástalanok, és egyelőre a hangulat is tartja magát, sajnos ez még így sem ígér túl sokat.

Magyar felirat: JIGG4

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.