You’re The Worst

  • - greff -
  • 2014. augusztus 21.

Tévétorrent

Ez a nagyszerű sorozat az év leghazugabb televíziós produktuma. A két kora harmincas főhőst – akiknek a szalon­spicces, egyéjszakás kalandból jelentős zökkenőkkel mégis kifejlődő kapcsolata a sorozat legfontosabb tárgya – rémes figuráknak próbálják eladni, miközben egy olyan emberpárt látunk az ágyban, a konyhában és egyéb helyiségekben serénykedni, amely a szó minden lehetséges értelmében szuperhelyes.

Van aztán egy barátnőjük, aki a Kövér Lindsay becenévre hallgat, pedig molettnek is legföljebb a Harmadik Fitneszbirodalomban neveznék. A sérült iraki veterán lakótárs pedig – hát, képzeljenek el valami borzalmasan szerethetőt.

Mindez önmagában persze csupán a szokásos, mértéket és gátlást hírből sem ismerő amerikai tévés ügymenet volna, Stephen Falk húszperces epizódokból épülő sorozata ellenben azzal is megpróbálkozik, hogy két idétlen geg között a vártnál valóságosabb színekkel és szagokkal bilincselje magához a nézőt. A különös pedig az, hogy a fentebb vázolt, eléggé elvarázsolt keretek között ez tulajdonképpen sikerül is neki. Nem annyira a forgatókönyv minőségén, nem is az időzítésen múlik (bár ezeken is), hanem legfőképp a színészi hangütésen – voltaképp a stíluson. Aya Cash és Chris Geere képes a helyére tolni mindent: kint és bent is megfogják az egeret, a mesék világában járunk velük, ugyanakkor a szomszéd lakásban is. Öt epizód után máris biztosak lehetünk benne, hogy ők alkotják idén a tévésorozatok legszexibb és legviccesebb párosát.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).