You’re The Worst

  • - greff -
  • 2014. augusztus 21.

Tévétorrent

Ez a nagyszerű sorozat az év leghazugabb televíziós produktuma. A két kora harmincas főhőst – akiknek a szalon­spicces, egyéjszakás kalandból jelentős zökkenőkkel mégis kifejlődő kapcsolata a sorozat legfontosabb tárgya – rémes figuráknak próbálják eladni, miközben egy olyan emberpárt látunk az ágyban, a konyhában és egyéb helyiségekben serénykedni, amely a szó minden lehetséges értelmében szuperhelyes.

Van aztán egy barátnőjük, aki a Kövér Lindsay becenévre hallgat, pedig molettnek is legföljebb a Harmadik Fitneszbirodalomban neveznék. A sérült iraki veterán lakótárs pedig – hát, képzeljenek el valami borzalmasan szerethetőt.

Mindez önmagában persze csupán a szokásos, mértéket és gátlást hírből sem ismerő amerikai tévés ügymenet volna, Stephen Falk húszperces epizódokból épülő sorozata ellenben azzal is megpróbálkozik, hogy két idétlen geg között a vártnál valóságosabb színekkel és szagokkal bilincselje magához a nézőt. A különös pedig az, hogy a fentebb vázolt, eléggé elvarázsolt keretek között ez tulajdonképpen sikerül is neki. Nem annyira a forgatókönyv minőségén, nem is az időzítésen múlik (bár ezeken is), hanem legfőképp a színészi hangütésen – voltaképp a stíluson. Aya Cash és Chris Geere képes a helyére tolni mindent: kint és bent is megfogják az egeret, a mesék világában járunk velük, ugyanakkor a szomszéd lakásban is. Öt epizód után máris biztosak lehetünk benne, hogy ők alkotják idén a tévésorozatok legszexibb és legviccesebb párosát.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.