Tévétorrent

Murder in the First

Tévétorrent

A legtöbb krimisorozat általában epizodikus szerkezetű, ritkábbak (és rizikósabbak) az olyan szériák, melyek egy évad alatt egyetlen bűnügyet bontanak ki (A híd, The Killing). Hogy az ilyesmi működjön, jól megírt figurákra/átgondolt történetvezetésre/sűrű atmoszférára, vagy mindre együtt van szükség.

A Murder in the First készítői mindent bevetnek: két ellentétes jellemű nyomozótárs és az ő szövevényes magánéletük, önbíráskodás és felfüggesztés, kétes kihallgatási módszerek, titkos viszonyok és terhességek, papírpoharas kávék és csokis fánkok. Az írók kilövik a szereplőket űző-hajtó dinamika titkos fegyverét is: nyakunkon a társak közt motoszkáló szexuális feszültség.

Csakhogy ügyetlen a ritmus, rosszul adagolt a feszültség, hol túl sok (kimódolt) fordulat halmozódik egymásra, hol fél epizódok vánszorognak el eseménytelenül. Az egyetlen pozitívum a gyanúsított személye: a görénységre szakosodott Tom Felton egy arrogáns Jobs/Zuckerberg-klónt alakít, aki önnön hatalmától és zsenialitásától megrészegülve (talán) irtja a neki nem tetsző embereket. A geek figurája ím átlépett a bűnüldöző team kötelező eleméből a gyanúsítottak listájára. Az új idők új bűnözője. Egy kvázigyerek, akit könnyű alábecsülni, de olyan újfajta tudással rendelkezik, mellyel mindig egy lépéssel környezete előtt jár. A másik jó pont lehetne, hogy a széria nemcsak a nyomozást, hanem a tárgyalást, a következményeket is bemutatja, ám a tárgyalótermi krimi műfajából is csak a legócskább klisék beemelésére futja. Meglátszik itt a sok munka, jól kidolgozott az unalom.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.