Tévétorrent

Murder in the First

Tévétorrent

A legtöbb krimisorozat általában epizodikus szerkezetű, ritkábbak (és rizikósabbak) az olyan szériák, melyek egy évad alatt egyetlen bűnügyet bontanak ki (A híd, The Killing). Hogy az ilyesmi működjön, jól megírt figurákra/átgondolt történetvezetésre/sűrű atmoszférára, vagy mindre együtt van szükség.

A Murder in the First készítői mindent bevetnek: két ellentétes jellemű nyomozótárs és az ő szövevényes magánéletük, önbíráskodás és felfüggesztés, kétes kihallgatási módszerek, titkos viszonyok és terhességek, papírpoharas kávék és csokis fánkok. Az írók kilövik a szereplőket űző-hajtó dinamika titkos fegyverét is: nyakunkon a társak közt motoszkáló szexuális feszültség.

Csakhogy ügyetlen a ritmus, rosszul adagolt a feszültség, hol túl sok (kimódolt) fordulat halmozódik egymásra, hol fél epizódok vánszorognak el eseménytelenül. Az egyetlen pozitívum a gyanúsított személye: a görénységre szakosodott Tom Felton egy arrogáns Jobs/Zuckerberg-klónt alakít, aki önnön hatalmától és zsenialitásától megrészegülve (talán) irtja a neki nem tetsző embereket. A geek figurája ím átlépett a bűnüldöző team kötelező eleméből a gyanúsítottak listájára. Az új idők új bűnözője. Egy kvázigyerek, akit könnyű alábecsülni, de olyan újfajta tudással rendelkezik, mellyel mindig egy lépéssel környezete előtt jár. A másik jó pont lehetne, hogy a széria nemcsak a nyomozást, hanem a tárgyalást, a következményeket is bemutatja, ám a tárgyalótermi krimi műfajából is csak a legócskább klisék beemelésére futja. Meglátszik itt a sok munka, jól kidolgozott az unalom.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.