Magyar Narancs: Gyakran kritizálja az új választási rendszert. Az április 6-i voksolás eredményét legitimnek fogja tekinteni?
Karácsony Gergely: Mivel a rendszer minden új eleme a Fidesznek kedvez, ha az ellenzék nyer, akkor a választási rendszer ellenére nyer, ha viszont a Fidesz nyer, abban valamilyen mértékben a választási rendszer is közre fog játszani. Így a Fidesz esetleges győzelme nem lesz teljes mértékben legitim, azt teljes joggal lehet majd megkérdőjelezni. A Fidesz győzelme minden szempontból katasztrofális lenne, azért is, mert együtt kellene élnünk egy nyilvánvalóan illegitim eredménnyel, amelyet a politikai közösség egy része - beleértve engem is - nem fog elfogadni.
MN: Ha ellenzékbe kerül az ötpárti szövetség, hogyan fog reagálni erre a helyzetre?
KG: Nagyon súlyos kérdés, hogy milyen ellenzéki politikát lehet folytatni egy olyan rezsimmel szemben, amely választási győzelmét részben az erőfölénnyel való visszaélésnek köszönheti. Fontos, hogy legyen erre egy közös stratégiája a szövetségnek. Az biztos, hogy mi, PM-esek a parlamentáris demokráciákban szokásos ellenzéki attitűdöt föladtuk a ciklus végére, és 2011 decemberében a parlamenti láncolással elkezdtünk egy radikálisabb ellenzéki politizálást. Az igazi nagy kérdés szerintem az, hogy mit fog csinálni a civil társadalom, amely láthatóan elfáradt az elmúlt időszakban. Egy ilyen típusú rendszerkísérlettel szemben a parlamenti ellenzék nem tud önmagában fellépni, az ellenállást társadalmasítani kell.
| ||
MN: Jól érzem, hogy erre egyelőre nem létezik közös stratégia?
KG: Győzelemre készülünk, ezért arra van stratégiánk. Már csak pedagógiai és pszichológiai okokból sem foglalkoznék részletesebben azzal, hogy mi van akkor, ha mégsem nyerünk.
MN: Szabó Tímea nyilatkozott a vs.hu-nak, hogy belső felméréseik győzelmet mutatnak. Milyen felmérésekről van szó?
KG: Helyi választókerületi felmérésekről van szó, és valóban, én magam is tudok olyanról, ami egészen mást mutat, mint az országos kép. Ennél is fontosabbnak érzem, hogy az időközi választások eredményei és a közvélemény-kutatások között akkora szakadék tátong, hogy gyakorlatilag nem is ugyanazt a valóságot mutatják. A választás előtti vasárnapon egy salgótarjáni időközi önkormányzati választáson nyert az ellenzék egy olyan körzetben, ahol 2010-ben a Fidesz fölényesen, 50 százalékos támogatottsággal győzött.
MN: Miért tévedhetnek ekkorát a közvélemény-kutatók?
KG: Magyarországon 2010 után jelentős mértékben visszaesett a közvélemény-kutatások elérése, nagy a lemorzsolódás. A '90-es évek elején még nagyon sokan válaszoltak, az azóta folyamatosan apadó tendencia 2010 után drasztikusan visszaesett. Azt persze nem tudjuk, hogy a nem válaszoló kétharmad politikai preferenciái milyenek, de jó okkal feltételezhetjük, hogy ők mást gondolnak a világról, mint akik bekerülnek a közvélemény-kutatásokba. A saját kutatásaink is hasonló metodológiával készülnek, de a nagyvárosokban például kisebb a lemorzsolódás, és ezek a felmérések olyan választókerületeket mutatnak az ellenzék számára nyerhetőnek, amelyek az országos adatokból kiindulva nem lehetnének azok.
MN: A saját választókerületéről ismer ilyen felmérést?
KG: Nem, csak intuícióim vannak, azt tudom, hogy az én fórumaimon háromszor annyian voltak, mint a fideszes fórumokon. Majd kiderül, hogy ez azért van, mert aktívabbak a baloldali szavazók, vagy azért, mert többen vannak.
MN: Az ellenzéki kampány bírálatára áltatában a sikeres fórumokkal válaszolnak a politikusok. De nem azokat kellene meggyőzni, akik elmennek ezekre a fórumokra, hanem azokat, akik nem.
KG: Visszakérdezek: mi a túrót tud az ellenzék csinálni azon kívül, hogy plakátokat ragaszt és fórumokat szervez? Ma Magyarországon ebből áll a kampány, hála a fideszes kampányszabályozásnak. Ráadásul Simicska Lajos és társai még a plakáthelyek nagyon nagy részét is elviszik. A telt házas fórumok azt jelentik, hogy az egyetlen területen, ahol egyáltalán kampányolni lehet, ott sokan vagyunk. Nyilván szívesen látnék választókat mozgósító kampányfilmeket az RTL Klubon, vagy nagy nézettségű miniszterelnök-jelölti vitákat, de sajnos ez egy ilyen kampány. A Fidesz 21. századi eszközökkel kampányolhat, az ellenzék meg kénytelen a 19. század arzenálját használni, én is épp most jártam le a lábam Zuglóban. Ez nem azért van, mert hülyék vagyunk, hanem azért, mert a Fidesz ilyen aljas szabályozást vezetett be.
MN: Arra egyébként vannak konkrét példák is, hogy a Simicska-cégek visszautasítják az ellenzéki megkereséseket?
KG: Az volt az elvi megállapodásunk, hogy a Simicska-érdekeltségektől nem is próbálunk plakáthelyet venni. Én még 2010-ben, LMP-kampányfőnökként heccből próbáltam árajánlatot kérni a Mahir Citypostertől, de nem adtak. De nem csak ez a baj. Mivel a kampányt az outdoor színtérre szorították, iszonyatos a túlkereslet, amit az állami hirdetések mesterségesen is generálnak. Nyilván a Magyar Nemzeti Bank is azért időzítette így a magyar reklámtörténet egyik legnagyobb kampányát, hogy minél jobban lefedjék a potenciális felületeket.
MN: A kampány tartalmi részével mennyire elégedett? Bár az egyes pártok adtak ki programot, a szövetség lényegében egy nyolcpontos csomagot tud felmutatni.
KG: Választáson még senki nem kapott ki azért, mert túl kevés volt a programja, inkább az szokott problémás lenni, ha túl sok a program, és nincs kellőképpen priorizálva. Szerintem a külön programok egyfajta párlataként előállt 8 pont tartalmilag helyénvaló, adekvát megoldást nyújt a kialakult szociális válságra. Persze szívesen hozzátenném az oktatást, más meg mást tenne hozzá, de nem akartunk túl sokat markolni, és keveset fogni. Nem gondolom problémának, hogy nem írtunk még egy senki által nem olvasott programot, ráadásul a külön programok 85 százalékban megegyeznek.
MN: Az azért nem látszik egyértelműen a nyolc pontból, hogy mit tenne a baloldal, ha kormányt alakíthatna. Van forgatókönyv az azonnali intézkedésekre?
KG: Van. Mindenképpen radikális adóreform szükséges, ezt 2015. január 1-jétől léptetnénk életbe. Ez gyakorlatilag az adójóváírás visszaállítását, a progresszív adózás bevezetését és a vállalkozások számára kiszámítható adókörnyezet megteremtését jelenti. A minimálbért legkésőbb a ciklus végéig nettó százezer forintra emelnénk, ennek az előkészítését is azonnal meg kell kezdeni. Az tényleg világbotrány, hogy recesszióban a Fidesz tudatosan olyan adópolitikát csinált, amely drágította az alacsony státuszúak foglalkoztatását, még többet vett el a szegényektől, és ezzel még jobban kinyitotta a társadalmi ollót. Azt remélem, hogy az adóreform és a jogállami bizalom helyreállítása együttesen az elhalasztott beruházások megvalósulásához vezet, ami a foglalkoztatás bővülését eredményezi. Az oktatás területén is gyors beavatkozás kell. Az ellenzéki pártok programjai ebben egyetértenek, egyedül a tandíj volt nyitott kérdés: ebben az lett a megállapodás, hogy 2014 szeptemberétől az alapképzésen ingyenessé tesszük a felsőoktatást. A nemzetközi térben hatalmas a verseny a magyar fiatalokért, az elvándorlást szerintünk az ingyenes képzéssel lehet megállítani. A hátrányosabb helyzetből érkezőknek a szociális ösztöndíj lehetősége nem elég kiszámítható ajánlat ahhoz, hogy tovább akarjanak tanulni. A közoktatásban pedig le kell bontani ezt az eszelős centralizációt, és vissza kell adni a tanszabadságot.
MN: A PM egyik ígérete a baloldal megújítása volt. A feltétel nélküli alapjövedelem koncepcióját pár MSZP-s politikus dicsérte, ám végül egyik párt programjába sem került be. Miért?
KG: Egy nagyon fontos és hasznos vita alakult ki erről, én személy szerint egyet is értek az elvi felvetéssel. Azt nem gondolom, hogy ha ezzel kampányolunk, az növelte volna az esélyeinket. Az Együtt-PM programjában egyébként benne van a feltételhez kötött alapjövedelem, ami szintén 500 milliárdos költségvetési kiadást jelent, és nem is vár el túl sokat a polgároktól, csak hogy elmenjenek a munkaügyi központba és járassák iskolába a gyerekeket. Ez a javaslat is óriási előrelépés lenne a mélyszegénység felszámolása érdekében, azt az ideológiai vitát pedig a későbbiekben le kell folytatni, hogy szabad-e az államnak feltételekhez kötni ezeket a szolgáltatásokat. Jelen pillanatban társadalmi támogatottságot olyan elképzeléshez lehet szerezni, ahol vannak bizonyos elvárások is.
MN: A PM másik ismertetőjegye a zöldgondolat. E téren a paksi bővítéssel elég nagy ziccert kínált kampányfinisben a kormány.
KG: Mi ebben nagyobb politikai lehetőséget láttunk, mint mások. A Fidesz egy éve tartó folyamatos erősödését éppen a paksi bővítéssel kapcsolatos vita törte meg. A különböző ellenzéki pártok eltérő mértékben, de azért elég keményen beleálltak ebbe, a Fidesz nem is merte összehívni a választások előtt még egyszer a parlamentet, hogy elfogadják a hitelszerződést. Ha kormányra kerülünk, nyilván felmondjuk ezt a szerződést, ha nem, akkor is mindent meg fogunk tenni, hogy népszavazással vagy más módon kimenekítsük Magyarországot erről a süllyedő hajóról.
