Egykori fideszesek is azért dolgoznak, hogy Orbánék minél kevesebb mandátumot szerezzenek a választáson

  • Gera Márton
  • 2018. március 22.

Választás 2018

A Viszlát, kétharmad! nevű mozgalom tegnap 53 választókerület esélyes ellenzéki jelöltjeit mutatta be, ma pedig mozgósító videóval jelentkezett. Az alapítóval beszélgettünk.

Tegnap délután 53 esélyes jelöltet mutatott be Márki-Zay Péter a Viszlát, kétharmad!, a Számoljunk együtt, az 1 jelölt a változásért! nevű szerveződésekkel és a Közös Ország Mozgalommal együtt. A hódmezővásárhelyi polgármester egy honlapot is indított, ahol mindenki megnézheti, ezek a csoportok kit tartanak a legesélyesebb jelöltnek az egyes körzetekben, a lista a jövőben pedig újabb jelöltekkel egészül majd ki. A fenti mozgalmakban az a közös, hogy mindannyian azt szeretnék elérni, a Fidesz–KDNP minél kevesebb mandátumot szerezzen az április 8-i országgyűlési választáson, és szerintük ezt leginkább taktikai szavazással lehet elérni. Vagyis mindenkit arra biztatnak, hogy egyéniben szavazzon a legesélyesebb jelöltre, listán viszont arra pártra, amelyiket a legszimpatikusabbnak tartja.

Az abszolút többséget meg lehet akadályozni

Az egyik csoport, a Viszlát, kétharmad! ma kiadott egy mozgósító videót is: ebben olyanok beszélnek, akik anno még a Fideszt támogatták, ma viszont a kormánypárt ellen mozgósítanak. „Ezért most nem szavazhatunk a Fideszre” – mondja a videóban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, aki rövid ideig még Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltje is volt 2006-ban, a vesztes első forduló után. De megszólal Márki-Zay Péter, Lukácsi Katalin, egykori KDNP-s politikus és Jeszenszky Géza is.

Április 8-a: esély a változásra

A Viszlát, kétharmad! választási felhívása: Hiszünk a polgári Magyarországban. Keresztények vagyunk. Konzervatívok vagyunk. Ezért nem szavazunk a Fideszre. https://rendszervaltas2018.hu/

A Viszlát, kétharmad!-ot Pápay György, a Magyar Nemzet egykori szerkesztője alapította, aki tavaly ősszel indította el a mozgalmat, mert szerette volna elérni, hogy a Fidesznek áprilistól már ne lehessen túlhatalma. Ma azonban már úgy látja, akár az abszolút többség megakadályozása is megvalósulhat. „Hódmezővásárhely óta elképzelhetőnek tartom, hogy nem lesz meg az abszolút többség. Ez a választási rendszer úgy van megalkotva, hogy a Fidesznek kedvezményezzen, viszont annyi bizonytalansági tényező van benne, hogy nagyon nehéz megmondani, mi lesz. Az látszik, hogy a mostani helyzetben a Viszlát, Fidesz! már adekvátabb jelszó” – mondja a magyarnarancs.hu-nak Pápay, aki szerint az a választások tétje, hogy a Fidesz szűk többségre tesz-e szert, vagy az abszolút többséget sem szerzi meg. A mozgalom alapítója szerint mindkét eset új helyzetet teremtene, de ha a Fidesz nem tudna kormányt alakítani, biztosan új fejezet nyílna a magyar politikai életben.

Hírét viszik a taktikai szavazásnak

A Viszlát, kétharmad! a következő két és fél hétben folytatni fogja a kampányt a közösségi médiában, ahol továbbra is minél több ember figyelmét szeretnék felhívni a taktikai szavazás fontosságára; Pápay azt mondja, volt már olyan posztjuk, ami 500 ezer embert ért el. „Ha lesz koordináció, akkor is meg kell értetni az emberekkel, hogy át kell szavazni egy olyan jelöltre, aki nekik talán nem a legszimpatikusabb, de esélyes” – magyarázza Pápay, aki szerint a legtöbbet azonban a pártok tudnák tenni azért, hogy az emberek megtalálják a legesélyesebb jelöltet, ehhez viszont visszaléptetésekre volna szükség. „De látszik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a visszalépés nem lenne kedvező, mert lehet, hogy a jobbikos jelölt visszalépése például a Fideszre való átszavazást növelné” – teszi hozzá a Viszlát, kétharmad! alapítója, aki arra számít, hogy eseti visszaléptetések lesznek az elkövetkezendő napokban, és nem teljes körű koordináció.

false

 

Fotó: Facebook/Viszlát, kétharmad!

A következő időszakban a tegnap bemutatott 53 jelöltet és a listát is próbálják népszerűsíteni, ebben a kampányban civil szerveződések – többek között a Nyomtass te is! projekt – is részt vesznek, akik helyben próbálják informálni az esélyes jelöltekről a választókat. Egyelőre csak 53 esélyes jelöltet mutattak be, de igyekeznek bővíteni a listát, bár Pápay azt mondja, nem biztos, hogy mind a 106 körzet legesélyesebb jelöltjét ki fogják hirdetni, mert az nem minden esetben lenne megalapozott. Szerinte ráadásul az is kérdés, hogy az olyan körzetekben, ahol alig van esélye az ellenzéknek, érdemes-e legesélyesebb ellenzéki jelöltet hirdetni.

Pápay Györggyel a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján beszélgettünk, ahol többek között az egyéni választókerületek szerepéről vitatkoztak a résztvevők. Virág Andrea, a Republikon elemzője azt mondta, nem is feltétlenül van szükség átfogó ellenzéki megállapodásokra, mert a szavazók tudatossága is elég lehet, ha megkeresik maguknak a legesélyesebb jelöltet. Tóka Gábor, a Közös Ország Mozgalom választáskutatója ugyanakkor kicsit szkeptikus ezzel kapcsolatban, a mozgalom inkább azt szeretné elérni, hogy az ellenzéki pártok a kutatások alapján visszaléptessék a jelöltjeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.