Egykori fideszesek is azért dolgoznak, hogy Orbánék minél kevesebb mandátumot szerezzenek a választáson

  • Gera Márton
  • 2018. március 22.

Választás 2018

A Viszlát, kétharmad! nevű mozgalom tegnap 53 választókerület esélyes ellenzéki jelöltjeit mutatta be, ma pedig mozgósító videóval jelentkezett. Az alapítóval beszélgettünk.

Tegnap délután 53 esélyes jelöltet mutatott be Márki-Zay Péter a Viszlát, kétharmad!, a Számoljunk együtt, az 1 jelölt a változásért! nevű szerveződésekkel és a Közös Ország Mozgalommal együtt. A hódmezővásárhelyi polgármester egy honlapot is indított, ahol mindenki megnézheti, ezek a csoportok kit tartanak a legesélyesebb jelöltnek az egyes körzetekben, a lista a jövőben pedig újabb jelöltekkel egészül majd ki. A fenti mozgalmakban az a közös, hogy mindannyian azt szeretnék elérni, a Fidesz–KDNP minél kevesebb mandátumot szerezzen az április 8-i országgyűlési választáson, és szerintük ezt leginkább taktikai szavazással lehet elérni. Vagyis mindenkit arra biztatnak, hogy egyéniben szavazzon a legesélyesebb jelöltre, listán viszont arra pártra, amelyiket a legszimpatikusabbnak tartja.

Az abszolút többséget meg lehet akadályozni

Az egyik csoport, a Viszlát, kétharmad! ma kiadott egy mozgósító videót is: ebben olyanok beszélnek, akik anno még a Fideszt támogatták, ma viszont a kormánypárt ellen mozgósítanak. „Ezért most nem szavazhatunk a Fideszre” – mondja a videóban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, aki rövid ideig még Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltje is volt 2006-ban, a vesztes első forduló után. De megszólal Márki-Zay Péter, Lukácsi Katalin, egykori KDNP-s politikus és Jeszenszky Géza is.

Április 8-a: esély a változásra

A Viszlát, kétharmad! választási felhívása: Hiszünk a polgári Magyarországban. Keresztények vagyunk. Konzervatívok vagyunk. Ezért nem szavazunk a Fideszre. https://rendszervaltas2018.hu/

A Viszlát, kétharmad!-ot Pápay György, a Magyar Nemzet egykori szerkesztője alapította, aki tavaly ősszel indította el a mozgalmat, mert szerette volna elérni, hogy a Fidesznek áprilistól már ne lehessen túlhatalma. Ma azonban már úgy látja, akár az abszolút többség megakadályozása is megvalósulhat. „Hódmezővásárhely óta elképzelhetőnek tartom, hogy nem lesz meg az abszolút többség. Ez a választási rendszer úgy van megalkotva, hogy a Fidesznek kedvezményezzen, viszont annyi bizonytalansági tényező van benne, hogy nagyon nehéz megmondani, mi lesz. Az látszik, hogy a mostani helyzetben a Viszlát, Fidesz! már adekvátabb jelszó” – mondja a magyarnarancs.hu-nak Pápay, aki szerint az a választások tétje, hogy a Fidesz szűk többségre tesz-e szert, vagy az abszolút többséget sem szerzi meg. A mozgalom alapítója szerint mindkét eset új helyzetet teremtene, de ha a Fidesz nem tudna kormányt alakítani, biztosan új fejezet nyílna a magyar politikai életben.

Hírét viszik a taktikai szavazásnak

A Viszlát, kétharmad! a következő két és fél hétben folytatni fogja a kampányt a közösségi médiában, ahol továbbra is minél több ember figyelmét szeretnék felhívni a taktikai szavazás fontosságára; Pápay azt mondja, volt már olyan posztjuk, ami 500 ezer embert ért el. „Ha lesz koordináció, akkor is meg kell értetni az emberekkel, hogy át kell szavazni egy olyan jelöltre, aki nekik talán nem a legszimpatikusabb, de esélyes” – magyarázza Pápay, aki szerint a legtöbbet azonban a pártok tudnák tenni azért, hogy az emberek megtalálják a legesélyesebb jelöltet, ehhez viszont visszaléptetésekre volna szükség. „De látszik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a visszalépés nem lenne kedvező, mert lehet, hogy a jobbikos jelölt visszalépése például a Fideszre való átszavazást növelné” – teszi hozzá a Viszlát, kétharmad! alapítója, aki arra számít, hogy eseti visszaléptetések lesznek az elkövetkezendő napokban, és nem teljes körű koordináció.

false

 

Fotó: Facebook/Viszlát, kétharmad!

A következő időszakban a tegnap bemutatott 53 jelöltet és a listát is próbálják népszerűsíteni, ebben a kampányban civil szerveződések – többek között a Nyomtass te is! projekt – is részt vesznek, akik helyben próbálják informálni az esélyes jelöltekről a választókat. Egyelőre csak 53 esélyes jelöltet mutattak be, de igyekeznek bővíteni a listát, bár Pápay azt mondja, nem biztos, hogy mind a 106 körzet legesélyesebb jelöltjét ki fogják hirdetni, mert az nem minden esetben lenne megalapozott. Szerinte ráadásul az is kérdés, hogy az olyan körzetekben, ahol alig van esélye az ellenzéknek, érdemes-e legesélyesebb ellenzéki jelöltet hirdetni.

Pápay Györggyel a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján beszélgettünk, ahol többek között az egyéni választókerületek szerepéről vitatkoztak a résztvevők. Virág Andrea, a Republikon elemzője azt mondta, nem is feltétlenül van szükség átfogó ellenzéki megállapodásokra, mert a szavazók tudatossága is elég lehet, ha megkeresik maguknak a legesélyesebb jelöltet. Tóka Gábor, a Közös Ország Mozgalom választáskutatója ugyanakkor kicsit szkeptikus ezzel kapcsolatban, a mozgalom inkább azt szeretné elérni, hogy az ellenzéki pártok a kutatások alapján visszaléptessék a jelöltjeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.