Bizonytalan és borús jövő vár az ellenzéki pártokra

Hacsak nem találnak ki nagyon gyorsan valami nagyon jó stratégiát. Közvélemény-kutatók szerint nincs idő sokáig nyalogatni a sebeket, komoly változtatásokra lesz szükség. Van, aki szerint néhány pártnak meg is kéne szűnnie.

Az egyesült ellenzék választási vereségének számos oka lehet, és ezeknek mélyebb elemzése még jó ideig el fog tartani, azonban első körben sokan a közvélemény-kutatókat vették elő, hiszen szoros versenyt mutattak a méréseik. Ennek ellenére azonban fölényes, kétharmados Fidesz győzelem született. „Mi nem csináltunk előrejelzéseket, csak a mért adatokat közöltük. Voltak olyan szavazók, akik az utolsó pillanatban döntöttek, és ezt a korábbi méréseken nem tudtuk megmutatni” – kezdte Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője a Republikon Intézet által szervezett kedd délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a választás eredménye volt a témája. Závecz úgy vélte, hogy nincs mit számon kérni most a közvélemény-kutatókon; elvégezték a dolgukat, közölték az adatokat, azonban arra már nem volt rálátásuk (hiszen a mérések nem a szavazás előtti napokban készültek), hogy pontosan mi játszódik le a szavazópolgárok, különösen a bizonytalanok fejében.

A háború közbeszólt

Závecz szerint sokakat a háborús narratíva győzhetett meg az utolsó pillanatban, vagyis az az egyszerű – és utólag tudjuk, hogy jól sikerült üzenet -, hogy aki az ellenzékre szavaz, az a háborúra szavaz, aki pedig a Fideszre, az a békére. A szakember szerint fontos hozzátenni, hogy egyetlen mérés sem jósolt ellenzéki győzelmet. A választás előtti utolsó, Publicus által végzett kutatás is csak arról szólt, hogy fej-fej mellett van a két tábor a biztos szavazók körében, azonban az elemzésben leszögezték, hogy ez nagyon kevés a győzelemhez.

Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke úgy látta, hogy a közvélemény-kutatóknak, hanem az ellenzéki pártoknak kell most magyarázkodniuk. „A közvélemény-kutatások egy pillanatot mérnek fel, ami önmagában teljesen félrevezető adat lehet. Ezeknél a méréseknél mindig a tendenciák érdekesek” – mondta Horn, aki Záveczhez hasonlóan leszögezte: senki sem készített előrejelzéseket, hanem pillanatnyi állapotokat rögzítettek, ami akár már másnap meg is változhatott. Ami a háborút illeti, Horn is úgy gondolta, hogy ez hozzájárult Orbán Viktor sikeréhez.

„A háborúra Orbán talált egy választ – egy ótvaros hazugságot –, amit iszonyatos erőfölénnyel nyomtak át az utolsó pár hétben. Ez pedig elvitte a bizonytalanokat szavazni”

– mondta Horn, aki úgy fogalmazott, hogy Orbán állítását morálisan és szakmailag is elfogadhatatlannak tartja.

Az ellenzéki szavazók csalódottságához Horn meglátása szerint az is hozzájárult, hogy ez a tábor tényleg elhitte, lehet nyerni. „El akarták hinni és elhitték”, azonban fontos megjegyezni szerinte, hogy az ellenzéki kampány az utolsó két hétre gyakorlatilag összeomlott.

Dobrev Klára többet hozott volna?

A bűnbakok listáján az ellenzéki oldalon sokak szemében Márki-Zay Péter áll az első helyen. Felmerül viszont a kérdés, mi lett volna, ha Dobrev Klára nyeri meg az előválasztást, és ő méretteti meg magát Orbánnal szemben. Závecz szerint Márki-Zay Péter személye egyáltalán nem volt belekalkulálva az ellenzéki képletbe. „Ami az előválasztás után történt, nagy hiba volt. Leült a kampány és az ellenzéken belül egyfajta illeszkedési zavar jött létre. Nem tudták feloldani ezt a konfliktushelyzetet, nem tudott tartalommal feltöltődni a kampány” – mondta Závecz. De tovább is ment: „Nincs meg az ellenzékben az az alternatíva, ami egy másik Magyarországot formálna meg. Nincs vízió.”

Németh Flóra Fanni, az Iránytű Intézet politikai elemzője szerint vitathatatlan, hogy Márki-Zay Péter személye hozzájárult a veszteséghez. Egyrészt azért, mert sorra követett el olyan hibákat, amelyekre nem volt felkészülve, másrészt mert alapvetően helyi és nem országos politikus. Németh szerint egymástól nagyon elszigetelten kampányolt az ellenzék; Márki-Zay Péter saját, új csapatot épített maga köré. „Mi találtunk olyan falvakat is, ahol nem sokkal a választás előtt egyáltalán nem tudták megmondani, hogy mi a neve az ellenzéki összefogásnak” – emlékezett vissza Németh. (Az Iránytű Intézet egyébként csak belső, nem nyilvános méréseket végzett.)

Horn azonban úgy vélte, teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy mi lett volna, ha nem Márki-Zay Péter a jelölt. „Nagyjából 1,8 millió baloldali és liberális elkötelezett szavazó van ma Magyarországon. Dobrev Klára se tudott volna többet megszólítani, sőt rá még kevésbé szavaztak volna a jobbikos választópolgárok” – állította hozzátéve, hogy a leglátványosabban a jobbikos szavazók váltak le az ellenzéki összefogásról. „De azért azt se felejtsük el, hogy 12 éves választási csalásban vagyunk” – tette hozzá Horn a propagandára és a választási rendszer átírására utalva. Az ellenzék kampányára visszatérve Német Flóra Fanni arról beszélt, nem sikerült egyszerű és materiális dolgokat megfogalmazniuk a választóik számára, ami pedig nagy baj, hiszen a Fidesz pont ebben erős. Az olcsó rezsi tipikusan olyan dolog, amit nagyon sokan megértenek és átéreznek, a jogállamiság és a korrupció kérdéseivel azonban úgy tűnik, hogy nem lehet szélesebb rétegeket megszólítani. Az ellenzéknek tehát abban is változtatnia kell, hogy egyszerűbb és egységes üzeneteket fogalmazzon meg.

„Az nem elég önmagában, hogy nem Orbán”

Ezt is az Iránytű Intézet elemzője mondta, aki ellenpéldaként a Mi Hazánkat hozta fel. .Ez a párt egészen konkrét dolgokat fogalmazott meg a kampányában, és világosan nyomon követhető volt, hogy mit akarnak, míg az ellenzékről ez nem mondható el.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék mit tud üzenni 12 év után a saját szavazóinak, elég lehangoló válaszok érkeztek.

„Tényleg mindent kipróbáltak már, külön és együtt is indultak, előválasztást rendeztek stb. Muszáj lesz valamit együtt kitalálniuk, elmenniük a falvakba, megjelenni vidéken. Egyelőre nem látom, hogyan lesznek erre képesek” – mondta Závecz. „Hogy mit tud üzenni az ellenzék? Semmit. Minden egyre rosszabb lesz” – folytatta Horn, aki szerint ahogy múlik az idő, egyre kevesebbet lehet tenni és a 2026-os választás még nehezebb lesz. "Ki és miből fog elmenni vidékre? Ördögi körbe kerültünk” – mondta.

Horn ezen kívül leszögezte: fontos lenne, hogy legyen következménye ennek a hatalmas bukásnak, például a pártelnökök mondjanak le. Ha így marad minden, akkor biztosan nem lesz változás.

Együtt vagy külön?

A beszélgetés egyik utolsó témája a hat párt jövője volt, pontosabban az, hogy milyen formációban kellene folytatniuk a továbbiakban. Závecz szerint alapvetően jó felállás, hogy összefogtak, hiszen olyan különböző értékeket képviselnek külön-külön, ami szociológiailag lefedi a társadalmat. „A kérdés az, hogy vajon ők is úgy gondolkodnak-e, hogy ez így van, vagy inkább egymást akarják legyőzni és elfoglalni az ellenzéki terepet” – fűzte hozzá.

„Nincs idő taktikázgatni egymással, a következő kampány már a választás másnapján elkezdődött” – ezt már Horn mondta, aki szerint nagyon gyorsan ki kell találniuk a pártoknak, hogy mit kezdjenek magukkal. Az SZDSZ volt politikusa szerint néhány pártnak meg kellene szűnnie. „Két zöld és két szocdem pártot nem bír el ez az ország” – utalt ezzel az LMP-re, a Párbeszédre, a DK-ra és MSZP-re.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk