Eddig alacsonyabb a részvétel, mint négy éve

Választás 2022

Viszont a korábbi napi adatokhoz képest aktivizálódtak a szavazók.

A választásra jogosultak 40,01 százaléka, 3 078 029 szavazó járult az urnákhoz 13 óráig. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 42,7 százaléka, 547 276 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A korábbi választásokon így festettek a 13 órás részvételi adatok:

  • az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék,
  • a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig.
  • A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka,
  • a 2010-es választáson 35,88 százalék,
  • 2014-ben 34,33 százalék,
  • 2018-ban pedig 42,32 százalék voksolt 13 óráig.

A mostani adatok tehát elmaradnak a legutóbbi választás 13 órás adataitól, de a részvétel lassan közelíti a 2018-asat, illetve a rekordrészvételt hozott 2002-es választás adatait. A „gyermekvédelmi” kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 39,55 százaléka (3 043 206 szavazó) adta le szavazatát az NVI adatai szerint. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.