Vélemény

Akinek illúziói voltak afelől, hogy mennyire tudja megvédeni a törvény és annak alkalmazója a többséget a nyíltan alkotmányellenes és törvénysértő kisebbség terrorjától, az a múlt héten kaphatott egy jelentős tockost.

Aki pénzért kénytelen ácsingózni, mindenképpen hálátlan. Ha nem kap pénzt, nyilván utálja a pénzforrás letéteményeseit. Akinek pedig jut valami, azért füstölög, mert kevesli az adományt, elegánsabban szólva, a támogatást. Ezenfelül, ha állami pénzek osztogatásáról van szó, az illetékes adófizető is joggal háboroghat, hogy elherdálják a tőle beszedett pénzt.

Egy szeg miatt a patkó elveszett, A patkó miatt a ló elveszett, A ló miatt a csata elveszett, A csata miatt az ország elveszett, Verd be jól azt a patkószeget! A patkószeg a szociológusoknál a törött üvegtábla. Azt mondják, egy városrész leromlása úgy indul el, hogy egy bezúzott ablakot nem javítanak meg. Ez az a pont, ahonnan még volna kiút: a megjavított ablak arról üzen, hogy itt emberek élnek, akik figyelnek a környezetükre, és a közösségben van annyi erő, hogy megőrizze élhetőnek a saját mikrovilágát.

(A távolságot mint üveggolyót... 6. - ...újra a levegőben)

Meghalni tiszavirágélet

Kedd délutánra hivatalossá vált az, amit régóta sejthettünk: Orbán Viktor lehasadt az előre hozott választások ötletéről. Október 23-i beszédének kulcsmondata az volt, hogy a háromkérdéses, ún. szociális népszavazásuk lesz az első lépés.

Szerkesztőségünk a legmesszebbmenőkig támogatja kormányunk harcát a korrupció visszaszorításáért. Szívünk minden dobbanásával kívánjuk a képviselői javadalmazások jelentős növelését, és igen, szigorítsák meg az összeférhetetlenségi szabályokat! Adjanak továbbá sok pénzt a pártoknak, szerintünk megéri - de aztán ha egy párt vagy egy hivatal, vagy egy hivatali személy suba alatt pénzeszközt fogad el, jaj legyen neki! Ne kapjon suba alatt pénzeszközt senki közhivatalnok!

A Magyar Narancs szeptember 27-i számában Nádasdy Ádám válaszolt Salamon János két héttel korábban megjelent cikkére (A nyelvromlás virágai: Modern Talking Back), s válaszában azt írta: elsősorban azért ragadott tollat, mert "a szerző több szokatlan megállapítást tett a nyelvészetről és annak feladatáról". Salamon azonban nem csupán a nyelvészetről és annak feladatáról tett szokatlan megállapításokat, hanem a filozófiáról és annak feladatáról is - sőt viszontválaszának (Az Értől az Érig: Válasz Nádasdy Ádámnak, Magyar Narancs, október 11.) megjelenése óta a szokatlan megállapítások száma csak nőtt. Elérkezett hát az idő, hogy alaposabban is szemügyre vegyük, milyen filozófiai gondolatmenetekkel igyekszik Salamon alátámasztani a "nyelvromlásról" szóló nézeteit, valamint hogy mindennek mi köze van a filozófiához és a nyelvtudományhoz.

Amikor a közelmúltban a káprázatos tehetségű Szávay Ágnes, a magyar tenisz új csillaga a US Openen letette a névjegyét, a Hócipő címlapján az ő, valamint Talmácsi Gábor és Lékó Péter fotója mellett az a cím virított: "Végre igazi sztárok". Belül a szerkesztő el is magyarázta, hogy a tévé végképp rendet vágott, mi a magunk sikersportágaival mehetünk a búsba, a kutyát sem érdeklik.

Kertek alatt (depresszív gyakorlat) szorongásaira csakis az állatkertben lelt írt "ha már mindenáron kert, akkor sírkert legyen" (Bán Zoltán András) mindegy nekünk sörkert vagy sírkert (K. Dezső)

Rokonok K.-nak a világon mindenütt éltek rokonai, csak éppen Magyarországon nem. Unokatestvérei 1956-ban kimentek Amerikába, Kanadába, utóbb az édesanyja is kivándorolt, feleségétől elvált, gyerekeik nem voltak. Mint egy múzeumőr járt fel-alá a rámaradt, könyvekkel és képekkel teli, tágas lakásban.

A Heti Világgazdaság múlt heti számában Rozsdaövezet címmel jelent meg cikk Veres János jelenlegi pénzügyminiszter egykori cégének viselt dolgairól. A szerző, Sághy Erna bírósági dokumentumok bemutatásával tár föl egy végtelenül mocskos históriát, melyben pár gátlástalan tróger színesfém-kereskedelemmel, hamis számlák alapján való áfa-visszaigényléssel és hátrányos helyzetükben ügyeskedni próbáló romák bűnbakká formálásával múlatta az idejét. A dolog vége az lett, hogy az utóbbiak közül - akik vélhetően épp annyit kerestek a hamis számlák kibocsátásával, hogy ne haljon a családjuk éhen - nyolcat lecsuktak. Megtalálták Kaya Ibrahimot, mindjárt nyolcat is. És le is ültették őket.

Lapzártánkkor ötven körül járt a népszavazási kérdések száma. Ali babát és negyven kérdését ma délutánra várjuk, Hófehérke már a múlt héten elsőbbségivel feladta hét pajtását. És képzeljük el a jelenetet, amikor a szavazófülkében magunk elé húzzuk a Háború és béke első kötetét, és laponként ikszelünk. Kutuzov költségtérítését bruttósítsák, ez jó, mégiscsak visszás volt, amikor az agg tábornoknak kamu zabszámlákkal kellett bűvészkednie a borogyinói csata után, hogy valami maradjon is a zsebében. De Bolkonszkij herceg ma is élne, ha Gyurcsány nem veri szét az egészségügyet, a válaszom tehát: nem. Napóleon, takarodj!

Az Esquire magazin 2000-ben tréfás összeállítást közölt a farmernadrág történetéről. A farmerkronológiában a hatvanas évek elejéről így írt a magazin: "A kommunista Oroszországba látogató turisták a feketepiacon adják el farmerjüket. Beatnikek bukkannak fel a moszkvai utcákon. Harminc évvel később összeomlik a kommunizmus."