A kormány kedvenc zsidózó irodalmára bohócot csinál magából a Hír Tv-ben

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 22.

Villámnarancs

A riporter megpróbált alákérdezni Takaró Mihálynak, semmi kellemetlen témát nem vetett fel – de hiába, a hülyeség utat tört magának.
Díszes társaságban

Díszes társaságban

 

Kertész Imre kitüntetésével egy időben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatát adományozta a kormány Takaró Mihálynak, aki irodalomtörténésznek hívja magát. Vagy ahogy a Hír Tv magasztos felvezetője jellemzi: író, költő, irodalomtörténész, iskola- és egyetemalapító.

2012-ben foglalkoztunk vele részletesebben. Akkor Urfi Péter kollégánk írt nyílt levelet Rockenbauer Zoltánnak, az MTVA akkori kulturális főszerkesztőjének, és aziránt érdeklődött, vajon biztosan jó ötlet-e, hogy „a nyilas ideológia és a jobbikos retorika híveinek immár a köztévé kulturális műsorai is kedveskednek”. (Rockenbauer huszáros válaszát itt találják, Esterházy Péter reakcióját emitt.) A levél egyik ironikus bekezdésében Takaró is szóba került:

„Tisztelt Rockenbauer úr! Remélem, nem okozok Önnek kellemetlenséget se a párton, se a munkahelyén belül, ha feltételezem, hogy Ön nem utálja a zsidókat, és személy szerint még a látszatát is szeretné elkerülni az antiszemita propagandának. Ha ez igaz, úgy viszont kifejezetten méltányolandó, bátor döntés Takaró Mihály irodalomtörténész – az Oktatási Hivatal külső munkatársa, a Trianoni Szemle szerkesztőségének tagja – állandó műsorának támogatása. A Száműzött magyar irodalom műsorvezetője ugyanis azzal szerzett magának népszerűséget a Jobbik és a Fidesz táborában, hogy Kertész Imre Nobel-díja után nem csak azt fejtette ki többször, miért gyengék az ő művei, de álmából felkeltve, bármikor képes volt megindokolni azt is, miért nem magyar Kertész Imre. Ezen a Polgárok Házában készült videón meg azt vélelmezi, hogy Petri György a pokolra került, míg rögtön utána Spiró Györgyről – valamivel megengedőbben – így beszél: »ez az ember, nevezzük őt most embernek«. Takaró úr továbbá az egyik legaktívabb terjesztője és népszerűsítője Wass Albert, Tormay Cécile és Nyirő József műveinek. Mint látható tehát, az Ön műsorvezetője néhány zsidó származású írót kitagad a magyarságból, megkérdőjelezi emberi mivoltát és a pokolban talál neki helyet, míg a magyar antiszemitizmus nagyjait prófétaként tiszteli. Az összefüggés nyilvánvalónak tetszhet egyesek előtt, de tőlem távol álljon az a rosszindulatú feltételezés, miszerint Takaró úr megélhetési antiszemita volna. Viszont Önnek is számolnia kellett a veszéllyel, hogy belefuthat ilyen vádaskodásba – mégis támogatja Takaró urat.”

A fenti sorokból idéz a Hír Tv műsorvezetője is, aki a kitüntetés alkalmából celebrált interjúban végig próbált szolgaian alákérdezni Takarónak. Egy ponton azonban megakadtak. (A video itt tekinthető meg.) A műsorvezető ugyanis azt firtatta, vajon szétválasztható-e élet és mű, konkrétan Nyirő József úgymond vitatott nézetei és politikai szerepvállalása és az ő regényei. Amire vélhetően azt a választ várta, hogy igen, szétválasztható, nem a politikával kell foglalkozni, csak a színtiszta irodalommal, a szépséggel és szakmaisággal stb. Takaró viszont erre némileg meglepő módon azt válaszolja, hogy igen, de József Attila meg kommunista volt. Mivel ez még a Hír Tv-ben sem megy el válasznak, a riporter még egyszer nekifut. Egységben kell-e kezelni az életpályát és az életművet? Mire Takaró rávágja, hogy igen, nem is lehet máshogy. Takaró utána kijelenti, hogy Nyirő esetében azonban ez fel sem merül problémaként – ellentétben József Attilával és Knut Hamsunnal –, mert életében nem született ellene bírósági ítélet. Vagyis minden rendben.

Ezzel Takaró pont azt cáfolja, amit a Nyirő-újratemetés szerpapjai, köztük ő maga is, vég nélkül prédikáltak mindenfelé, hogy ti. bár Nyirőnek voltak „ballépései” – itt a nácizmus nyílt dicsőítésére és a nyilas parlamentben végsőkig kitartó munkára gondolhatunk –, de nem ez számít, hanem a művek.

A riporter a végén elnézést kér a kellemetlen percekért. Ő jót akart, próbált segíteni. De Takarónak, úgy látszik, ennél hathatósabb segítségre lenne szüksége.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.