A kormány kedvenc zsidózó irodalmára bohócot csinál magából a Hír Tv-ben

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 22.

Villámnarancs

A riporter megpróbált alákérdezni Takaró Mihálynak, semmi kellemetlen témát nem vetett fel – de hiába, a hülyeség utat tört magának.
Díszes társaságban

Díszes társaságban

 

Kertész Imre kitüntetésével egy időben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatát adományozta a kormány Takaró Mihálynak, aki irodalomtörténésznek hívja magát. Vagy ahogy a Hír Tv magasztos felvezetője jellemzi: író, költő, irodalomtörténész, iskola- és egyetemalapító.

2012-ben foglalkoztunk vele részletesebben. Akkor Urfi Péter kollégánk írt nyílt levelet Rockenbauer Zoltánnak, az MTVA akkori kulturális főszerkesztőjének, és aziránt érdeklődött, vajon biztosan jó ötlet-e, hogy „a nyilas ideológia és a jobbikos retorika híveinek immár a köztévé kulturális műsorai is kedveskednek”. (Rockenbauer huszáros válaszát itt találják, Esterházy Péter reakcióját emitt.) A levél egyik ironikus bekezdésében Takaró is szóba került:

„Tisztelt Rockenbauer úr! Remélem, nem okozok Önnek kellemetlenséget se a párton, se a munkahelyén belül, ha feltételezem, hogy Ön nem utálja a zsidókat, és személy szerint még a látszatát is szeretné elkerülni az antiszemita propagandának. Ha ez igaz, úgy viszont kifejezetten méltányolandó, bátor döntés Takaró Mihály irodalomtörténész – az Oktatási Hivatal külső munkatársa, a Trianoni Szemle szerkesztőségének tagja – állandó műsorának támogatása. A Száműzött magyar irodalom műsorvezetője ugyanis azzal szerzett magának népszerűséget a Jobbik és a Fidesz táborában, hogy Kertész Imre Nobel-díja után nem csak azt fejtette ki többször, miért gyengék az ő művei, de álmából felkeltve, bármikor képes volt megindokolni azt is, miért nem magyar Kertész Imre. Ezen a Polgárok Házában készült videón meg azt vélelmezi, hogy Petri György a pokolra került, míg rögtön utána Spiró Györgyről – valamivel megengedőbben – így beszél: »ez az ember, nevezzük őt most embernek«. Takaró úr továbbá az egyik legaktívabb terjesztője és népszerűsítője Wass Albert, Tormay Cécile és Nyirő József műveinek. Mint látható tehát, az Ön műsorvezetője néhány zsidó származású írót kitagad a magyarságból, megkérdőjelezi emberi mivoltát és a pokolban talál neki helyet, míg a magyar antiszemitizmus nagyjait prófétaként tiszteli. Az összefüggés nyilvánvalónak tetszhet egyesek előtt, de tőlem távol álljon az a rosszindulatú feltételezés, miszerint Takaró úr megélhetési antiszemita volna. Viszont Önnek is számolnia kellett a veszéllyel, hogy belefuthat ilyen vádaskodásba – mégis támogatja Takaró urat.”

A fenti sorokból idéz a Hír Tv műsorvezetője is, aki a kitüntetés alkalmából celebrált interjúban végig próbált szolgaian alákérdezni Takarónak. Egy ponton azonban megakadtak. (A video itt tekinthető meg.) A műsorvezető ugyanis azt firtatta, vajon szétválasztható-e élet és mű, konkrétan Nyirő József úgymond vitatott nézetei és politikai szerepvállalása és az ő regényei. Amire vélhetően azt a választ várta, hogy igen, szétválasztható, nem a politikával kell foglalkozni, csak a színtiszta irodalommal, a szépséggel és szakmaisággal stb. Takaró viszont erre némileg meglepő módon azt válaszolja, hogy igen, de József Attila meg kommunista volt. Mivel ez még a Hír Tv-ben sem megy el válasznak, a riporter még egyszer nekifut. Egységben kell-e kezelni az életpályát és az életművet? Mire Takaró rávágja, hogy igen, nem is lehet máshogy. Takaró utána kijelenti, hogy Nyirő esetében azonban ez fel sem merül problémaként – ellentétben József Attilával és Knut Hamsunnal –, mert életében nem született ellene bírósági ítélet. Vagyis minden rendben.

Ezzel Takaró pont azt cáfolja, amit a Nyirő-újratemetés szerpapjai, köztük ő maga is, vég nélkül prédikáltak mindenfelé, hogy ti. bár Nyirőnek voltak „ballépései” – itt a nácizmus nyílt dicsőítésére és a nyilas parlamentben végsőkig kitartó munkára gondolhatunk –, de nem ez számít, hanem a művek.

A riporter a végén elnézést kér a kellemetlen percekért. Ő jót akart, próbált segíteni. De Takarónak, úgy látszik, ennél hathatósabb segítségre lenne szüksége.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.