A kormány kedvenc zsidózó irodalmára bohócot csinál magából a Hír Tv-ben

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 22.

Villámnarancs

A riporter megpróbált alákérdezni Takaró Mihálynak, semmi kellemetlen témát nem vetett fel – de hiába, a hülyeség utat tört magának.
Díszes társaságban

Díszes társaságban

 

Kertész Imre kitüntetésével egy időben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatát adományozta a kormány Takaró Mihálynak, aki irodalomtörténésznek hívja magát. Vagy ahogy a Hír Tv magasztos felvezetője jellemzi: író, költő, irodalomtörténész, iskola- és egyetemalapító.

2012-ben foglalkoztunk vele részletesebben. Akkor Urfi Péter kollégánk írt nyílt levelet Rockenbauer Zoltánnak, az MTVA akkori kulturális főszerkesztőjének, és aziránt érdeklődött, vajon biztosan jó ötlet-e, hogy „a nyilas ideológia és a jobbikos retorika híveinek immár a köztévé kulturális műsorai is kedveskednek”. (Rockenbauer huszáros válaszát itt találják, Esterházy Péter reakcióját emitt.) A levél egyik ironikus bekezdésében Takaró is szóba került:

„Tisztelt Rockenbauer úr! Remélem, nem okozok Önnek kellemetlenséget se a párton, se a munkahelyén belül, ha feltételezem, hogy Ön nem utálja a zsidókat, és személy szerint még a látszatát is szeretné elkerülni az antiszemita propagandának. Ha ez igaz, úgy viszont kifejezetten méltányolandó, bátor döntés Takaró Mihály irodalomtörténész – az Oktatási Hivatal külső munkatársa, a Trianoni Szemle szerkesztőségének tagja – állandó műsorának támogatása. A Száműzött magyar irodalom műsorvezetője ugyanis azzal szerzett magának népszerűséget a Jobbik és a Fidesz táborában, hogy Kertész Imre Nobel-díja után nem csak azt fejtette ki többször, miért gyengék az ő művei, de álmából felkeltve, bármikor képes volt megindokolni azt is, miért nem magyar Kertész Imre. Ezen a Polgárok Házában készült videón meg azt vélelmezi, hogy Petri György a pokolra került, míg rögtön utána Spiró Györgyről – valamivel megengedőbben – így beszél: »ez az ember, nevezzük őt most embernek«. Takaró úr továbbá az egyik legaktívabb terjesztője és népszerűsítője Wass Albert, Tormay Cécile és Nyirő József műveinek. Mint látható tehát, az Ön műsorvezetője néhány zsidó származású írót kitagad a magyarságból, megkérdőjelezi emberi mivoltát és a pokolban talál neki helyet, míg a magyar antiszemitizmus nagyjait prófétaként tiszteli. Az összefüggés nyilvánvalónak tetszhet egyesek előtt, de tőlem távol álljon az a rosszindulatú feltételezés, miszerint Takaró úr megélhetési antiszemita volna. Viszont Önnek is számolnia kellett a veszéllyel, hogy belefuthat ilyen vádaskodásba – mégis támogatja Takaró urat.”

A fenti sorokból idéz a Hír Tv műsorvezetője is, aki a kitüntetés alkalmából celebrált interjúban végig próbált szolgaian alákérdezni Takarónak. Egy ponton azonban megakadtak. (A video itt tekinthető meg.) A műsorvezető ugyanis azt firtatta, vajon szétválasztható-e élet és mű, konkrétan Nyirő József úgymond vitatott nézetei és politikai szerepvállalása és az ő regényei. Amire vélhetően azt a választ várta, hogy igen, szétválasztható, nem a politikával kell foglalkozni, csak a színtiszta irodalommal, a szépséggel és szakmaisággal stb. Takaró viszont erre némileg meglepő módon azt válaszolja, hogy igen, de József Attila meg kommunista volt. Mivel ez még a Hír Tv-ben sem megy el válasznak, a riporter még egyszer nekifut. Egységben kell-e kezelni az életpályát és az életművet? Mire Takaró rávágja, hogy igen, nem is lehet máshogy. Takaró utána kijelenti, hogy Nyirő esetében azonban ez fel sem merül problémaként – ellentétben József Attilával és Knut Hamsunnal –, mert életében nem született ellene bírósági ítélet. Vagyis minden rendben.

Ezzel Takaró pont azt cáfolja, amit a Nyirő-újratemetés szerpapjai, köztük ő maga is, vég nélkül prédikáltak mindenfelé, hogy ti. bár Nyirőnek voltak „ballépései” – itt a nácizmus nyílt dicsőítésére és a nyilas parlamentben végsőkig kitartó munkára gondolhatunk –, de nem ez számít, hanem a művek.

A riporter a végén elnézést kér a kellemetlen percekért. Ő jót akart, próbált segíteni. De Takarónak, úgy látszik, ennél hathatósabb segítségre lenne szüksége.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.