A magyar irodalom és popzene megmentője is szükségét érezte, hogy megmondja a tutit az Index kinyírásáról

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 1.

Villámnarancs

Ki tudná jobban, mint ő?

A kultúra orákuluma, a magyar irodalom és popzene megmentője, kissé megkésve, de annál nagyobb magabiztossággal mondta el, hogy mi történt az Indexszel. A HVG-nek adott interjúból kiderül, hogy Demeter évek óta ismeri és tiszteli Bodolai Lászlót, még a Tilos Rádióba is elment vele vitatkozni, pedig „nagyon nem egy oldalon” állnak.

„Ha szubjektíven, a valós tények, a teljes háttér ismerete nélkül döntenem kellene Bodolai és Dull igazsága között, automatikusan Bodolaira szavaznék” – mondta, ami valószínűleg abból fakad, hogy Dull Szabolcsot – Bodolaival ellentétben – nem ismeri az író-basszusgitáros-múzeumigazgató. Demeter közölte azt is, hogy az Index-balhéval „nem a kormányoldal járt jól”, úgy véli, hogy a háttérben „inkább az ellenzéki oldal harca áll”,

meg is magyarázta, hogy miért.

„Vannak a régi balosok és a DK-s vonal. Gyurcsány ebből a szempontból kifejezetten tehetségesnek bizonyult: bedarálta az egész baloldal régi vonulatát – jelentette ki Demeter, aki szokása szerint a jóslatoktól sem riadt vissza. – Az MSZP most fel fog kapaszkodni az ő szekerükre, ami pár éve még fordítva lett volna. Viszont az újmarxista, hasznos idióta, futóbolond gyerekek, a lila ködös momentumosok meg nyilván meg akarják enni Gyurcsányt; az apagyilkosság a politikában természetes történet: akkor kerülök feljebb, ha meggyilkolom a keltetőmet”.

Mindez persze célzatos spekuláció, azonban

a többszörös kormánybiztos

e feltételezésből – minden logikát nélkülözve – már könnyedén ugrik az Indexre, szerinte ugyanis a portál „bedarálása és a másik három-négy portál helyzetbe hozása a balliberális oldalnak volt az érdeke. Az indexesek nem tudták megemészteni Gyurcsányt. Ez az egyetlen érdemük” – mondja, mintha csak az Origón lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.