„Azt kívánom, hogy legyen minél több barátja Izraelben Magyarországnak, és Magyarországon Izraelnek. Bízom benne, hogy engem a barátok közé sorolnak, számíthatnak ránk” – mondta csütörtökön este Balog Zoltán emberminiszter Tel-Avivban, kebelére vonva az Izraelben élő magyarokat és egyben a közös magyar és zsidó múltat, a szabadságszeretetet meg minden mást, ami éppen eszébe jutott. Mindezt a március 15-e alkalmából rendezett nagykövetségi fogadáson tette, ahol fény derült többek között arra, hogy Balog héber imákat is ismer, és már hatodszorra jár Izraelben.
De nemcsak magánjellegű titkokat osztott meg a hallgatósággal, hanem beszélt mindenféle másról is, hálát adott például a magyar zsidóságnak, amiért 1848–49-ben mindvégig a magyar szabadságért harcolt, és külön kiemelte, hogy „a gazdag kulturális hagyományokkal, különleges közép-európai zsidó vallási, kulturális és etnikai identitással, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába nyúló gyökerekkel rendelkező izraeli magyar ajkú közösség fontos Magyarországnak, és a magyar kormánynak”.
És mivel kis hazánk befogadó, toleráns és szeretetteljes attitűddel fordul minden kisebbség és más vallású és kultúrájú állampolgárok felé, főként addig, amíg nem akarnak átjönni a magyar határon, ezért Balog felvillantotta a kívánt jövőbeli együttműködést is Izraellel a „gazdaság számos területén, az innovatív technológiákban, az informatikában, az orvostudományban, a gyógyszerkutatásban”. Aztán tárgyalt is ilyen témát gyorsan az izraeli egészségügyi miniszterrel a mesterséges megtermékenyítés izraeli gyakorlatáról, no meg az orvosképzésről. Hátha onnan egyszerűbb megoldani a problémákat.
