A rendőrség gyerekesen kamu indokkal tiltotta be az útdíj elleni tüntetéseket

  • narancs.hu
  • 2015. február 7.

Villámnarancs

Rettenetesen elpimaszodtak a mindenféle tüntetők, csak handabandáznának vagy kell, vagy se, vérszemet kaptak, na! De a rendőrség a helyén van. Vagy a hülyén.

Most épp az útdíj ellen tüntettek volna, a hirtelen fizetőssé tett szakaszok egy részének lezárásával. Szó, ami szó: logikusnak tűnik, útdíj ellen útlezárással. Az ilyenkor szükséges engedélykérelmeket be is adták annak rendje és módja szerint, az alternatív útvonalak gondos feltüntetésével, hogy tudniillik merre kerülheti el a dolgára igyekvő autós a demonstrációt.

Na ez volt, ami nem tetszett a rendőrségnek. És most a világtörténelem eddig leghülyébb magyarázata következik, vigyázzanak: azért tiltották be a demonstrációkat a Megyeri hídnál, az autópályák fővárosi bevezető szakaszain és Balassagyarmatnál, mert „az autósok a forgalomterelés miatt számukra ismeretlen útvonal használatára kényszerülnének, s miután a helyi sajátosságokat nem ismerik, a közlekedésbiztonsági kockázatok szintje megnőne”.

Lám, lám a magyar rendőrség tényleg mindent tud rólunk, még azt is melyik utat ismerjük és melyiket nem, milyen „sajátosságokat” ismerünk, s milyenektől veszélyeztetjük a közlekedés biztonságát.

Köszönjük, de ennél az is emberibb, a polgárt felnőttnek kezelőbb lett volna, ha az írják az indoklásba, hogy „csak”. Vagy azt, hogy „Felköttetem a lord-majort, / Ha bosszant bármi nesz!”

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.