Áder János húga szerint nem baj, hogy a magyar oktatás nem segít a hátrányos helyzet leküzdésében

  • narancs.hu
  • 2017. július 16.

Villámnarancs

Közben az EU-s pénzre azért nagyon fáj a foga.

Pölöskei Gáborné, Áder János húga, a Klik nevű, totálisan lejáratódott iskolafenntartó éléről menesztett igazgató, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedő hölgy olyan interjút adott a 168 Órának, amelyben szinte minden egyes válasz mellébeszélés, elterelés. Amikor például az újságíró rákérdez, hogy Pölöskei rálát-e a Híd-programokra, tudja-e, milyen minőségű munka folyik ezekben, a helyettes államtitkár mindössze ennyit mond: „Lesz uniós forrás, amiből sokféle fejlesztést fogunk véghezvinni.”

Pölöskei Gáborné

Pölöskei Gáborné

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Nem is az az igazán érdekes a ma délelőttől online is olvasható interjúban, hogyan csurgatja a nyálát a helyettes államtitkár az EU-s pénzre, hanem az, amikor a lap újságírója felhívja Pölöskei figyelmét, hogy a szakképzésben sok olyan gyerek is tanul, akiknél halmozottan vannak jelen a szociális problémák. Mire a helyettes államtitkár visszakérdez: „Hadd kérdezzek vissza. Ön szerint az megoldás lenne a gazdaság fejlődésére, ha a szakképzést a hátrányos helyzet megoldásának tekintenénk?” Majd egy következő válaszában kifejti, hogy „a szakképzés a gazdaság igényeire kell hogy fókuszáljon, és nem elsődleges feladata a hátránykezelés. A hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének javítása következmény. Nem mindegy, hogy mi a cél és mi a következmény. A cél a gazdaság igényeinek kielégítése, és ezért jó helyen van itt az oktatás (mármint az NGM égisze alatt).”

Mondja ezt az összeszerelő üzemek és a gimnáziumok bezárásáról értekező figurák országának helyettes államtitkára. Stílszerű, persze, és Parragh László szája biztosan mosolyra is fakadt, de közben meg azért rohadtul felháborító is ez az egész.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.