Az MTI képes volt odaírni egy Ferenc pápáról szóló hír alá, hogy a pápa igazából egy bevándorló

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 21.

Villámnarancs

Bayer Zsoltot utánozzák. Hivatalból.

Ma az MTI beszámolt arról, miket mondott a menekültek befogadásáról Ferenc pápa (a pápa mondatait alább közöljük), aki szerint az emberi méltóság tiszteletben tartása arra kötelez, hogy mindig elsőbbséget adjunk az egyén biztonságának a nemzetéhez képest. Miután az MTI idézi az egyházfő gondolatait, a cikk végén egyetlen mondatban megemlíti, hogy „Ferenc pápa Olaszországból Argentínába bevándorolt család szülötte”. Hogy ennek a mondatnak milyen szerepe is van ebben az anyagban, az nem derül ki, de láthatóan azt próbálják nyomni, hogy Ferenc pápa nem hiteles a kérdésben, mert hát ő egy migráns. Persze, az MTI csupán azt csinálja, amit a mostanság Petőfi Sándor-i magasságokba emelkedett Bayer Zsolt:

Bayer Zsolt szerint Ferenc pápa egy argentin libsi, egy marha, egy migráns hátterű ember

A papság mélyen kussol. A Magyar Érdemrend lovaskeresztjével kitüntetett Bayer Zsolt mondott olyanokat a miskolci televízió Helyzetkép című műsorában, amik tőle teljesen megszokottak, ám tökéletesen megmutatják, ki is az a Bayer Zsolt. A 24.hu szúrta ki a pártlap munkatársának megszólalását a műsorban, ahol olyanokat mondott, hogy szerinte nem véletlenül egy olyan, nem európai ember lett a pápa, aki „migráns hátterű".

Ferenc pápa egyébként az alábbiakat mondta:

„A személyi okmányok nélkül érkezőket szívesen kell látniuk a fogadó nemzeteknek, a kormányoknak pedig még több embert kell segíteniük, akik nyomor és konfliktusok elől menekülnek”.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Maurizio Brambatti

Meg még annyit, hogy „szélesebb lehetőségeket kell kínálni a migránsoknak és menekülteknek, hogy biztonságosan és törvényesen léphessenek be célországukba. Gyorsítani és egyszerűsíteni kell a humanitárius vízumok megadásának, a családok egyesítésének eljárását. Az újonnan érkezőknek megfelelő és emberhez méltó elhelyezést kell felajánlani, biztosítani kell hitük és vallásuk gyakorlásának szabadságát, és segíteni beolvadásukat”.

A szentatya szerint az állampolgárság megadásának eljárása felgyorsítható, ha a befogadó államok eltekintenek a pénz- és nyelvtudásbeli követelményektől. A pápa üzenetében felemelte szavát mindennemű kollektív kiutasítás ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.