Fazekas Sándor diplomatikusan próbál Orbán Viktorról beszélni, de lebukik Mészáros Lőrinc parasztságán

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 29.

Villámnarancs

Csodálatos dumákat nyom a különféle kihívásai miatt nagy ismertségnek örvendő földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor. Különösen akkor volt elemében, amikor Mészáros Lőrincről beszélt.

A Népszabadságnak sikerült elkapnia egy fordulóra magyar földanyánk leghívebb védelmezőjét, Fazekas Sándor megtekintő minisztert. A felelős beosztású férfi nemes egyszerűséggel hülyét kapott, amikor Mészáros Lőrincről kérdezték. Épp csak azt nem mondta, hogy zsíros paraszt vagy gazduraságom, de szövege még így is univerzális: ugyanúgy elmenne Karinthy halandzsa szövegeiben, mint Örkény egypercesei közt.

Vigyázat, idézetek következnek, NER-es tájnyelven:

– Az ország számos pontján nagy földterületek bérleti jogát elnyerő Mészáros Lőrinc ön szerint helyben élő földműves?

– Igen, helyben élő, lakóhelyén gazdálkodó földműves.

– Ő gázszerelő.

– Helyben élő földműves.”

Nem menekül a ciktajuh

 

Vagy ehhez mit szólnak:

– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?

– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.

– Akkor mi az akadálya, hogy – mint korábban a cégein keresztül – Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül, vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?

– Látszik, hogy önök fővárosiak. Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.

– Csákvár, Kajászó… De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319,3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.

– Tulajdonok ezek?

– Nem. Bérletek családtagok, haverok nevén.

– Most földtulajdonról van szó, liciten szerzett földtulajdonról. És azért másnak a nevére földet venni…”

Nem folytatjuk tovább, ilyen végig. Na, jó, csak azt az egyet még, amikor a földművész diplomatikusan akar beszélni Orbán Viktorról, mert az tényleg nagydíjas alakítás:

„– A miniszterelnök nyilván megfontolt és bölcs döntéseket hoz majd.”

Nem, nem az itt a súlyos baj, hogy Fazekas Sándor esetleg síkhülye lenne (ami persze távolról sem zárható ki az elmondottak fényében), hanem inkább az, ami hótbiztosnak látszik. Hogy tudniillik mindenkit, de mindenkit ebben az országban még magánál is hülyébbnek néz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.