Fenyő-gyilkosság: Ki kellett volna zárni Gyárfás Tamás ügyvédjét a büntetőeljárásból

  • narancs.hu
  • 2019. május 2.

Villámnarancs

Mert Gyárfás védőjét, Bánáti Jánost tanúként hallgatták ki.

Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint - tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben.

false

Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás Tamás tagadja a terhére rótt bűncselekményt, védője Bánáti János ügyvéd.
A Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gy. Tamás védőjét azonban a nyomozóhatóság 2018 decemberében tanúként hallgatta ki.
Ezután - az ügyészség indítványára - a nyomozási bíró ki is zárta a Gy. Tamás ellen folyó eljárásból a védőt. A védő azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék, megváltoztatva a korábbi döntést, elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz.
Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban védőként nem vehet részt.
Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését.
A Kúria csütörtökön - a legfőbb ügyész indítványa alapján - megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége, a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához - közölte a Legfőbb Ügyészség.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.