Milyen világ az, ahol Mészárosék eltüntethetik Ferenczi Krisztina róluk szóló cikkeit?

  • narancs.hu
  • 2016. október 27.

Villámnarancs

Ez az újságíró arra tette fel az életét, hogy feltárja Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc ügyeit. Tragikus, hogy most már ők rendelkezhetnek a Népszabadság archívumáról.

A tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina élete utolsó másfél évtizedét annak szentelte, hogy minél többet felderítsen a miniszterelnök körüli korrupciós hálózatról, a fideszes oligarcharendszerről és azon belül is főleg a Felcsút környéki ügyekről. Halála előtt egy évvel erről beszélt nekünk ebben a több szempontból is felkavaró interjúban. Írásainak jelentős hányada a Népszabadságban jelent meg – vagyis az eltüntetett archívum része.

Gergely Márton, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta erről a Facebookon: „A helyzet az, hogy Ferenczi Krisztina a közelmúlt egyik legbátrabb újságírójaként bő évtized alatt elsőként tárta fel, Orbán Viktor hogyan nyerte Mészáros Lőrinc segítségével módszeresen a legtöbbet Felcsúton és környékén, és most sajtótörténeti fontosságú cikkeit épp Mészáros tartja lakat alatt. Ez ma Magyarország."

Ferenczi és Mészáros

Ferenczi és Mészáros

 

Mint az közismert: a Mészároshoz köthető cég által megvásárolt és most már Orbán Viktor médiamunkásai által vezetett kiadó elzárva tartja a lap archívumát. Az egyes számok nehézkesen, de elérhetők az Arcanum oldalán, egy hasznos Chrome-kiegészítő pedig segít abban, hogy a Népszabi cikkeinek legalább egy része közvetlenül is hozzáférhető legyen.

De az utóbbi lehetőségeket csak azért említjük, hogy kicsit vigasztaljuk magunkat. Mert nagyon elkeserítő végignézni, hogyan tüntetik el Ferenczi Krisztina cikkeit pont azok, akik után magát sem kímélve nyomozott.

(A kép az Átlátszónak készített híres videóinterjúból.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.