Milyen világ az, ahol Mészárosék eltüntethetik Ferenczi Krisztina róluk szóló cikkeit?

  • narancs.hu
  • 2016. október 27.

Villámnarancs

Ez az újságíró arra tette fel az életét, hogy feltárja Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc ügyeit. Tragikus, hogy most már ők rendelkezhetnek a Népszabadság archívumáról.

A tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina élete utolsó másfél évtizedét annak szentelte, hogy minél többet felderítsen a miniszterelnök körüli korrupciós hálózatról, a fideszes oligarcharendszerről és azon belül is főleg a Felcsút környéki ügyekről. Halála előtt egy évvel erről beszélt nekünk ebben a több szempontból is felkavaró interjúban. Írásainak jelentős hányada a Népszabadságban jelent meg – vagyis az eltüntetett archívum része.

Gergely Márton, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta erről a Facebookon: „A helyzet az, hogy Ferenczi Krisztina a közelmúlt egyik legbátrabb újságírójaként bő évtized alatt elsőként tárta fel, Orbán Viktor hogyan nyerte Mészáros Lőrinc segítségével módszeresen a legtöbbet Felcsúton és környékén, és most sajtótörténeti fontosságú cikkeit épp Mészáros tartja lakat alatt. Ez ma Magyarország."

Ferenczi és Mészáros

Ferenczi és Mészáros

 

Mint az közismert: a Mészároshoz köthető cég által megvásárolt és most már Orbán Viktor médiamunkásai által vezetett kiadó elzárva tartja a lap archívumát. Az egyes számok nehézkesen, de elérhetők az Arcanum oldalán, egy hasznos Chrome-kiegészítő pedig segít abban, hogy a Népszabi cikkeinek legalább egy része közvetlenül is hozzáférhető legyen.

De az utóbbi lehetőségeket csak azért említjük, hogy kicsit vigasztaljuk magunkat. Mert nagyon elkeserítő végignézni, hogyan tüntetik el Ferenczi Krisztina cikkeit pont azok, akik után magát sem kímélve nyomozott.

(A kép az Átlátszónak készített híres videóinterjúból.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.