Milyen világ az, ahol Mészárosék eltüntethetik Ferenczi Krisztina róluk szóló cikkeit?

  • narancs.hu
  • 2016. október 27.

Villámnarancs

Ez az újságíró arra tette fel az életét, hogy feltárja Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc ügyeit. Tragikus, hogy most már ők rendelkezhetnek a Népszabadság archívumáról.

A tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina élete utolsó másfél évtizedét annak szentelte, hogy minél többet felderítsen a miniszterelnök körüli korrupciós hálózatról, a fideszes oligarcharendszerről és azon belül is főleg a Felcsút környéki ügyekről. Halála előtt egy évvel erről beszélt nekünk ebben a több szempontból is felkavaró interjúban. Írásainak jelentős hányada a Népszabadságban jelent meg – vagyis az eltüntetett archívum része.

Gergely Márton, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta erről a Facebookon: „A helyzet az, hogy Ferenczi Krisztina a közelmúlt egyik legbátrabb újságírójaként bő évtized alatt elsőként tárta fel, Orbán Viktor hogyan nyerte Mészáros Lőrinc segítségével módszeresen a legtöbbet Felcsúton és környékén, és most sajtótörténeti fontosságú cikkeit épp Mészáros tartja lakat alatt. Ez ma Magyarország."

Ferenczi és Mészáros

Ferenczi és Mészáros

 

Mint az közismert: a Mészároshoz köthető cég által megvásárolt és most már Orbán Viktor médiamunkásai által vezetett kiadó elzárva tartja a lap archívumát. Az egyes számok nehézkesen, de elérhetők az Arcanum oldalán, egy hasznos Chrome-kiegészítő pedig segít abban, hogy a Népszabi cikkeinek legalább egy része közvetlenül is hozzáférhető legyen.

De az utóbbi lehetőségeket csak azért említjük, hogy kicsit vigasztaljuk magunkat. Mert nagyon elkeserítő végignézni, hogyan tüntetik el Ferenczi Krisztina cikkeit pont azok, akik után magát sem kímélve nyomozott.

(A kép az Átlátszónak készített híres videóinterjúból.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.