Milyen világ az, ahol Mészárosék eltüntethetik Ferenczi Krisztina róluk szóló cikkeit?

  • narancs.hu
  • 2016. október 27.

Villámnarancs

Ez az újságíró arra tette fel az életét, hogy feltárja Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc ügyeit. Tragikus, hogy most már ők rendelkezhetnek a Népszabadság archívumáról.

A tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina élete utolsó másfél évtizedét annak szentelte, hogy minél többet felderítsen a miniszterelnök körüli korrupciós hálózatról, a fideszes oligarcharendszerről és azon belül is főleg a Felcsút környéki ügyekről. Halála előtt egy évvel erről beszélt nekünk ebben a több szempontból is felkavaró interjúban. Írásainak jelentős hányada a Népszabadságban jelent meg – vagyis az eltüntetett archívum része.

Gergely Márton, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta erről a Facebookon: „A helyzet az, hogy Ferenczi Krisztina a közelmúlt egyik legbátrabb újságírójaként bő évtized alatt elsőként tárta fel, Orbán Viktor hogyan nyerte Mészáros Lőrinc segítségével módszeresen a legtöbbet Felcsúton és környékén, és most sajtótörténeti fontosságú cikkeit épp Mészáros tartja lakat alatt. Ez ma Magyarország."

Ferenczi és Mészáros

Ferenczi és Mészáros

 

Mint az közismert: a Mészároshoz köthető cég által megvásárolt és most már Orbán Viktor médiamunkásai által vezetett kiadó elzárva tartja a lap archívumát. Az egyes számok nehézkesen, de elérhetők az Arcanum oldalán, egy hasznos Chrome-kiegészítő pedig segít abban, hogy a Népszabi cikkeinek legalább egy része közvetlenül is hozzáférhető legyen.

De az utóbbi lehetőségeket csak azért említjük, hogy kicsit vigasztaljuk magunkat. Mert nagyon elkeserítő végignézni, hogyan tüntetik el Ferenczi Krisztina cikkeit pont azok, akik után magát sem kímélve nyomozott.

(A kép az Átlátszónak készített híres videóinterjúból.)

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."