Hál’ isten, közpénzzel támogatják Lovasi „Rászoruló” András külföldi utazását

  • narancs.hu
  • 2016. március 26.

Villámnarancs

Meg a Tankcsapdáét. Megint odavándorol az államtól a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Lehet rossz véleménnyel lenni a magyar filmesekről, hogy miért állnak le bizniszelni Andy Vajnával, a kormány által kistafírozott, arcpirító adókedvezményekkel megkínált kaszinóbáróként feszítő kultúroligarchával, aki jelenleg már egy olyan kereskedelmi tévét is futtat, amelyiket joggal tarthatunk a Nemzeti Választási Irodánál megjelent kopasz verőemberek televíziós megfelelőjének. Lehet, sőt talán kell is, de ismerjük el, derék filmeseink legalább nagy tétre mennek: 3-4-500 milliótól egymilliárdig akaszthatnak le ugyanis az államról, márpedig döntő többségük normális piaci körülmények között sohasem kapna ennyit szánalmas, senkit sem érdeklő projektjeire, és ezzel nyilván pontosan tisztában is vannak. Erre mondja tehát röviden azt a magyar, hogy van az a pénz.

A magyar popzenész láthatóan még ennyit sem mondhat el a maga védelmében. Itt aztán tényleg lehajol a húszforintosért a földre még az is, aki egyébként semmilyen szempontból nem szorul rá az apróra.

A Cseh Tamás Programot nekik találta ki az állam. A CSTP 2014 óta folyatja a közpénzt többnyire a piacról bőségesen megélő és/vagy teljesen reménytelen produkcióknak. Idén már adtak pénzt például a piacról, ismételjük magunkat, vígan megélő, valamint nyugodtan nevetséges hobbiprojektként jellemezhető zenei sajtótermékeknek is, most pedig, legfrissebb adakozásukban zenekarok külföldi fellépéseit támogatják.

Van olyan nézet, mely szerint ilyesmit egyáltalán nem kéne támogatni a popzenében, de legyünk kicsit megengedőbbek: vannak olyan tehetséges zenészek hazánkban, akiknek már egy csomag húr megvásárlása is komoly anyagi ráfordítást jelent, és létezhetnek (bár nagyon meg kellene erőltetnünk magunkat ahhoz, hogy akár csak kettőt is mondjunk) olyan produkciók, amelyek eredetiek, világszinten is jelentősek és/vagy épp egy reprezentatív külföldi fellépőhelyen keltik az ország jó hírét. Őket volna érdemes támogatnia az államnak.

Azt azonban még a legelfogultabb rajongó sem gondolhatja komolyan, hogy (az egyébként már rég feloszlott, és csak pénzkaszáló nosztalgiaeseményekre össze-összeálló) Kispál és a Borz európai turnéja (1 millió 400 ezer Ft), az ország 15 éve legjobban futó zenekara, a Tankcsapda nemzetközi koncertjeinek megvalósítása (1 millió Ft), vagy mondjuk az Ivan and The Parazol „részvétele nemzetközi szakmai konferenciákon” (3 millió Ft) beleesne a két halmaz valamelyikébe. Ahogy a többi sem – lásd a teljes listát itt.

Nem gondoljuk persze, így nem is mondjuk azt, hogy ezért tartana ott a magyar popzene, ahol tart éppen.

De ezért is.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?