Horrorparódia: Gajdics Ottó, mint egy öreg párttitkár, fenyegetőzve beszél a saját remek humoráról

  • narancs.hu
  • 2017. február 11.

Villámnarancs

Nagyon bírja ő a kormányellenes humort, de amikor a pudli levedli a bundáját, ő is vicsorog.

Pár nappal ezelőtt a Kétfarkú Kutya Párt egy 2024-es kiadású elképzelt lappal állt elő, amelyben egyebek mellett a kanadai sportlövők vendettájáról és a Rákóczi útra tervezett stadionról is szó esett.

Mindennek még előtte vagyunk: a Kutyapárt víziója egy 2024-es címlapról

Röviddel később a pártharsona ment neki a viccpártnak, s közölte:

„a megtévesztő és félrevezető laphoz a Magyar Időknek nincs köze,

annak terjesztése miatt lapunk vezetősége jogi lépéseket tesz”.

Aki azt gondolta, hogy a dolog ezzel (egyelőre) el van intézve, nagyot tévedett, tegnap ugyanis a Magyar Idők főszerkesztője, Gajdics Ottó is tollat ragadott mérhetetlen felháborodásában.

A dologban nem az az érdekes, hogy Gajdics kioktat, fenyeget, lesajnál, és a végén arra lyukad ki, hogy „nem vagytok humorosak, fiúk”, hanem az, ahogyan saját magát is beleszerkeszti szövegébe.

„Még véletlenül sem szeretnék egy besavanyodott, mosolytalan, pokróclelkű vénembernek tűnni, nincs semmi bajom a politikai humorral” – írja, sőt hozzáteszi, akkor is képes kacagásra,

„ha a vitriolba mártott toll hegye történetesen az általam preferált irányzatot pécézi ki”.

„Tudok nevetni azon is, ha saját esetlenségem, tévedéseim, túlzásaim kerülnek pellengérre” – folytatja, ezért igazán sajnálhatjuk, hogy ahelyett, hogy egy jó kis orbános viccet elmesélne, amin legutóbb jókat derült, megint csak fenyegetni kezd, ráadásul azzal, ami jelenleg a legnagyobb vicc a magyar sajtóban, hogy

a Magyar Idők egy oknyomozó médium.

„Mondhatnám, hogy elég volt, de tudom, hogy a java még csak ezután következik. Hol van még a kampány, amikor majd levedlik a pudliszőr és előtűnik alóla a sakál bundája. Nincs kétségünk, mit művel majd a megvadult jószág, ha mégis kiderítjük, ki mennyivel támogatta olimpiaellenes szerencsétlenkedésüket” – ígéri tehát a pártharsona főszerkesztője, mintha bárkinek is kétsége lenne afelől, hogy valójában milyen szándékai vannak a Magyar Időknek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.