Horrorparódia: Gajdics Ottó, mint egy öreg párttitkár, fenyegetőzve beszél a saját remek humoráról

Nagyon bírja ő a kormányellenes humort, de amikor a pudli levedli a bundáját, ő is vicsorog.

Pár nappal ezelőtt a Kétfarkú Kutya Párt egy 2024-es kiadású elképzelt lappal állt elő, amelyben egyebek mellett a kanadai sportlövők vendettájáról és a Rákóczi útra tervezett stadionról is szó esett.

Mindennek még előtte vagyunk: a Kutyapárt víziója egy 2024-es címlapról

Röviddel később a pártharsona ment neki a viccpártnak, s közölte:

„a megtévesztő és félrevezető laphoz a Magyar Időknek nincs köze,

annak terjesztése miatt lapunk vezetősége jogi lépéseket tesz”.

Aki azt gondolta, hogy a dolog ezzel (egyelőre) el van intézve, nagyot tévedett, tegnap ugyanis a Magyar Idők főszerkesztője, Gajdics Ottó is tollat ragadott mérhetetlen felháborodásában.

A dologban nem az az érdekes, hogy Gajdics kioktat, fenyeget, lesajnál, és a végén arra lyukad ki, hogy „nem vagytok humorosak, fiúk”, hanem az, ahogyan saját magát is beleszerkeszti szövegébe.

„Még véletlenül sem szeretnék egy besavanyodott, mosolytalan, pokróclelkű vénembernek tűnni, nincs semmi bajom a politikai humorral” – írja, sőt hozzáteszi, akkor is képes kacagásra,

„ha a vitriolba mártott toll hegye történetesen az általam preferált irányzatot pécézi ki”.

„Tudok nevetni azon is, ha saját esetlenségem, tévedéseim, túlzásaim kerülnek pellengérre” – folytatja, ezért igazán sajnálhatjuk, hogy ahelyett, hogy egy jó kis orbános viccet elmesélne, amin legutóbb jókat derült, megint csak fenyegetni kezd, ráadásul azzal, ami jelenleg a legnagyobb vicc a magyar sajtóban, hogy

a Magyar Idők egy oknyomozó médium.

„Mondhatnám, hogy elég volt, de tudom, hogy a java még csak ezután következik. Hol van még a kampány, amikor majd levedlik a pudliszőr és előtűnik alóla a sakál bundája. Nincs kétségünk, mit művel majd a megvadult jószág, ha mégis kiderítjük, ki mennyivel támogatta olimpiaellenes szerencsétlenkedésüket” – ígéri tehát a pártharsona főszerkesztője, mintha bárkinek is kétsége lenne afelől, hogy valójában milyen szándékai vannak a Magyar Időknek.