Írásbeli figyelmeztetésben részesítette Balog Zoltán Baán Lászlót – Aztán jót röhögtek

  • narancs.hu
  • 2016. február 12.

Villámnarancs

Napok óta a „habonyozással” van tele a sajtó, mely kifejezés a kreatív képkölcsönzés egy kétségkívül hungarikumnak tekinthető módozatát jelöli. Ez végre az Emmi-nek is leesett.

A képkölcsönzési botránnyal kapcsolatban az Emmi ezt írta az Indexnek:

„Balog Zoltán írásbeli figyelmeztetésben részesítette Baán László főigazgatót (…) a Szépművészeti Múzeum a kölcsönzési szerződés megkötése előtt nem kérte Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének hozzájárulását, pedig törvényi kötelezettsége lett volna.”

Nos, ebből leginkább az derül ki, hogy ha Habony legközelebb képet vagy más múzeumi műtárgyat, lovasszobrot, díszkardot, szárnyasoltárt szeretne kölcsönbe, akkor forduljon személyesen a miniszter úrhoz.

Hogy miért vagyunk ebben olyan biztosak? Főleg azért, mert az index cikkéből az is kiderül, „a figyelmeztetésnek egyelőre más munkajogi következménye nincsen, a múzeum vezetője a helyén maradt”. Vagyis Balognak nem a tényleg százmilliókban mérhető felelőtlenség és mérhetetlen pofátlanság fáj, hanem az, hogy neki nem szólt senki.

De miért is szólt volna pont neki bárki is? Nem az ő szintjén intéződnek az ilyen ügyek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.