Toronymagasan vezeti Magyarország az Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) éves jelentésében szereplő listát, amely az uniós források felhasználásánál tett pénzügyi ajánlásokról szól. Hazánk esetében a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetésének 3,93 százalékát találták problémásnak és tettek javaslatot büntetésre. Az uniós átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több, mint tízszerese az uniós szintnek - írja az Euronews.
Magyarországot távolról követi Románia (0,35 %), majd a sorban utána Bulgária (0,33 %). A lap megjegyzi: hazánk ugyanezt a listát az elmúlt két évben is nagy arányban vezette, viszont a vizsgálatok számát tekintve Magyarország idén a hatodik helyen végzett: 2019-ben öt ilyen ügy zárult le ebből kettő esetében javasolt lépéseket a csalás elleni hivatal.
Javított Magyarország abban, hogy a nemzeti hatóságok milyen arányban tesznek lépéseket az OLAF ajánlásait követően. Ez 2019-ben Magyarországon 47 százalék volt, a tavalyi 45 százalék után - írja az Euronews.
