Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok

  • narancs.hu
  • 2015. július 9.

Villámnarancs

Tegnap a III. Martosi Szabadegyetemen a házelnök összekacsintott volna a közönségével, de végül csak egy veretes baromságot sikerült mondania. Ismét.

A házelnök a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről is beszélt, s ezek kapcsán úgy vélekedett: jelenleg, amikor »Magyarország az euroatlanti övezet fekete báránya«, van néhány olyan téma, amelyek »asztalra erőltetése« visszás hatású lehet. »Több kárt okozhatnánk vele, mint jót; előbb ki kell kerülni a célkeresztből« – fogalmazott. Megjegyezte: az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseknél nagyon magas az az ingerküszöb, amelynél Brüsszelben már érzékelik, hogy valóban megoldásra van szükség, olyan magas, hogy csak a balkáni konfliktus rezegtette meg a lécet” – idézi a Magyar Hírlap Kövért, mi pedig most megpróbáljuk kitalálni, mégis hogy értette, amit mondott.

Ha kikerülünk a célkeresztből, akkor majd az oláh, a tót, a rác kerül a mienkébe? És az mit jelent, hogy őshonos kisebbség? Olyan, mint a bánáti bazsarózsa vagy a rákosi vipera? Hogy csak a világ bizonyos pontján terem? Kövér László egyelőre adósunk marad a megfejtéssel, hiszen azt már nem részletezi, hol terem az őshonos magyar?

És az őshonos hülyeség vajon hol terem?

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.