Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok

  • narancs.hu
  • 2015. július 9.

Villámnarancs

Tegnap a III. Martosi Szabadegyetemen a házelnök összekacsintott volna a közönségével, de végül csak egy veretes baromságot sikerült mondania. Ismét.

A házelnök a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről is beszélt, s ezek kapcsán úgy vélekedett: jelenleg, amikor »Magyarország az euroatlanti övezet fekete báránya«, van néhány olyan téma, amelyek »asztalra erőltetése« visszás hatású lehet. »Több kárt okozhatnánk vele, mint jót; előbb ki kell kerülni a célkeresztből« – fogalmazott. Megjegyezte: az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseknél nagyon magas az az ingerküszöb, amelynél Brüsszelben már érzékelik, hogy valóban megoldásra van szükség, olyan magas, hogy csak a balkáni konfliktus rezegtette meg a lécet” – idézi a Magyar Hírlap Kövért, mi pedig most megpróbáljuk kitalálni, mégis hogy értette, amit mondott.

Ha kikerülünk a célkeresztből, akkor majd az oláh, a tót, a rác kerül a mienkébe? És az mit jelent, hogy őshonos kisebbség? Olyan, mint a bánáti bazsarózsa vagy a rákosi vipera? Hogy csak a világ bizonyos pontján terem? Kövér László egyelőre adósunk marad a megfejtéssel, hiszen azt már nem részletezi, hol terem az őshonos magyar?

És az őshonos hülyeség vajon hol terem?

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.