Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok

  • narancs.hu
  • 2015. július 9.

Villámnarancs

Tegnap a III. Martosi Szabadegyetemen a házelnök összekacsintott volna a közönségével, de végül csak egy veretes baromságot sikerült mondania. Ismét.

A házelnök a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről is beszélt, s ezek kapcsán úgy vélekedett: jelenleg, amikor »Magyarország az euroatlanti övezet fekete báránya«, van néhány olyan téma, amelyek »asztalra erőltetése« visszás hatású lehet. »Több kárt okozhatnánk vele, mint jót; előbb ki kell kerülni a célkeresztből« – fogalmazott. Megjegyezte: az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseknél nagyon magas az az ingerküszöb, amelynél Brüsszelben már érzékelik, hogy valóban megoldásra van szükség, olyan magas, hogy csak a balkáni konfliktus rezegtette meg a lécet” – idézi a Magyar Hírlap Kövért, mi pedig most megpróbáljuk kitalálni, mégis hogy értette, amit mondott.

Ha kikerülünk a célkeresztből, akkor majd az oláh, a tót, a rác kerül a mienkébe? És az mit jelent, hogy őshonos kisebbség? Olyan, mint a bánáti bazsarózsa vagy a rákosi vipera? Hogy csak a világ bizonyos pontján terem? Kövér László egyelőre adósunk marad a megfejtéssel, hiszen azt már nem részletezi, hol terem az őshonos magyar?

És az őshonos hülyeség vajon hol terem?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.