Kövér László szerint most már a polgári értékrend szerves része a Gucci, a Pasa park és a Rolex

  • narancs.hu
  • 2016. április 23.

Villámnarancs

Az „Imigyen szólott Kövér László a fiatalokhoz” turné újabb fantasztikus felszólalása.

A házelnök tegnap a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjátadón domborított. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Iubilate leánykarának és a Honismereti Szövetségnek ítélte oda idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma. 11. alkalommal kerül sor az elismerés átadására – hívta fel a figyelmet a pénteki díjátadó ünnepségen Gulyás Gergely, az alapítvány főigazgatója (hogy mik ki nem derülnek), ám a show-t – ahogy szerdán, úgy most is – Kövér László lopta el.

A házelnök mostanában annyira beleélte magát a „Bölcs öreg kobold” szerepkörébe, hogy azon sem lepődnénk meg, ha deréktól lefelé balerinának öltözve tolná.

„A polgári értékrend, a polgári Magyarország közösségének egyik vezérfonala a mértéktartás és igényesség, a krajcáros minőség ösztönös elutasítása, az értékes és silány közötti mindennapos választás az előbbi javára” – mondta Kövér, s ahogy erről a tudósítás beszámol, „szavai szerint az igényesség, a mértéktartás, a közösség, a nemzet, a haza szolgálata alkotják a polgári Magyarország fundamentumát, a fiatalok feladata pedig ezek korszerű értelmezése”.

E szép szavak hallatán csupán egyvalamit sajnálunk. Azt, hogy Kövér elfelejtett konkrét példákkal szolgálni. Szívesen segítenénk neki, ám ha sorra vesszük, hogy végeredményben mi mindent művelt Kövér pártja, illetve néhány „Fidesz-közeli” személy a „krajcáros minőség elutasítása tárgyában”, ha megszakadunk, akkor sem jutnak más hívószavak az eszünkbe, mint Pancho, Gucci, Pasa, Rolex. Vagy éppen a budai vár.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.