Kövér László szerint most már a polgári értékrend szerves része a Gucci, a Pasa park és a Rolex

  • narancs.hu
  • 2016. április 23.

Villámnarancs

Az „Imigyen szólott Kövér László a fiatalokhoz” turné újabb fantasztikus felszólalása.

A házelnök tegnap a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjátadón domborított. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Iubilate leánykarának és a Honismereti Szövetségnek ítélte oda idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma. 11. alkalommal kerül sor az elismerés átadására – hívta fel a figyelmet a pénteki díjátadó ünnepségen Gulyás Gergely, az alapítvány főigazgatója (hogy mik ki nem derülnek), ám a show-t – ahogy szerdán, úgy most is – Kövér László lopta el.

A házelnök mostanában annyira beleélte magát a „Bölcs öreg kobold” szerepkörébe, hogy azon sem lepődnénk meg, ha deréktól lefelé balerinának öltözve tolná.

„A polgári értékrend, a polgári Magyarország közösségének egyik vezérfonala a mértéktartás és igényesség, a krajcáros minőség ösztönös elutasítása, az értékes és silány közötti mindennapos választás az előbbi javára” – mondta Kövér, s ahogy erről a tudósítás beszámol, „szavai szerint az igényesség, a mértéktartás, a közösség, a nemzet, a haza szolgálata alkotják a polgári Magyarország fundamentumát, a fiatalok feladata pedig ezek korszerű értelmezése”.

E szép szavak hallatán csupán egyvalamit sajnálunk. Azt, hogy Kövér elfelejtett konkrét példákkal szolgálni. Szívesen segítenénk neki, ám ha sorra vesszük, hogy végeredményben mi mindent művelt Kövér pártja, illetve néhány „Fidesz-közeli” személy a „krajcáros minőség elutasítása tárgyában”, ha megszakadunk, akkor sem jutnak más hívószavak az eszünkbe, mint Pancho, Gucci, Pasa, Rolex. Vagy éppen a budai vár.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.