Megint inkább bátrak kicsit – Nem tudja eldönteni a keresztény értelmiség, hogy akkor merik-e kritizálni Orbánt és a rendszerét

  • narancs.hu
  • 2018. május 5.

Villámnarancs

Kicsi kritika, de kritika, de nem azért…

Gyávák gyülekezete – nagyjából ez a kép alakulhatott ki az elmúlt bő egy hétben az úgynevezett keresztény értelmiségről. Miután megjelent az Idők Jelei című füzetsorozat 3. része, amelyben többek között bíráló megjegyezéseket fogalmaztak meg az Orbán-rendszer viselt dolgaival szemben, gyorsan visszakoztak, hogy nem is kritika a kritika, és a Fidesz Orbán Viktorral az élen nem is irányíthatná jobban az országot.

Ám most megint úgy tűnik, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre újra húzogatja a nadrágtartót, és vállalja, hogy kritizált is, persze nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják, de egy kicsit, az illendőség határain belül mégis. Vagy mi.

A gyávaság és a haszonlesés mindennél lehangolóbb megtestesülése: a magyar „keresztény értelmiségi”

Megpróbáltak pozícióvesztés nélkül becsületesnek látszani, de összetojták magukat, és sietve visszavontak mindent.

A Népszavában megszólalt Osztie Zoltán plébános, a kötet egyik szerzője, aki bár nyilván óvatosan fogalmaz, de szerinte még az is lehet, hogy a megjelenteket lehet a kormány kritikájának (is) érteni. „Akinek inge, vegye magára.” Rögtön pontosított is, hogy márpedig minden a lehető legjobb irányba megy nálunk, csak szükség lenne némi „tisztulásra”.

„Szerettük volna kifejezni, hogy miközben teljes mértékig helyeseljük az irányokat, értékeljük az országban zajló pozitív folyamatokat, úgy érezzük, tisztulásra is szükség van.”

És bár lehet, hogy úgy tűnik a szöveg alapján, hogy szó volt oligarchákról, ám végtére is, „minden politikai pártnak és társadalmi szolgálatot végző erőnek szüksége van tőkés háttérre, anyagi fedezetre”.

Osztie adatai szerint 255 állítás szerepel az írásukban, ebből a sajtóban 26-ot neveztek meg, vagyis a plébános szerint a kormány potenciális bírálata „jól tükrözi az arányokat”.

A keresztény értelmiség nevében nyilatkozó Osztie elmondása szerint szándékosan a választások után jelentették meg a kötetet, hogy még csak véletlenül se használhassa fel senki azt a kampányban. Egyébként meg tetszést aratott a Fideszben is a kiadványuk.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.