Mi tudtuk: Desmond Child márciusban a Narancsnak már beszélt egy régi dala újrahasznosításáról

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 18.

Villámnarancs

Egy régebbi dalát sózta Orbánra az újdonsült magyar állampolgár.

„Minden eddigi híreszteléssel szemben nem Magyarországnak és nem Orbán Viktor felkérésére készült Desmond Child amerikai dalszerző szabadsághimnusza, az Egy szabad országért. Amit Child nagy dérrel-dúrral a napokban bemutatott, és amit a kormány az ’56-os emlékév alkalmából hozott nyilvánosságra a Petőfi rádióban és a Youtube-on, nem más, mint Child 2007-es, In the Steps of Champions (kb. Bajnokok lépte nyomán) című szerzeménye, amit a szerző a miami sportcsapatok győzelmeinek tiszteletére szerzett, 9 évvel ezelőtt” – írja a 444.hu , ám aki ezen kiakad, az úgy látszik, nem ismeri Child eddigi munkásságát.

false

 

Fotó: Fegyverneky Sándor

A világhírű amerikai (február óta magyar) zeneszerző már a vele készített márciusi interjúnkban megmondta, nem áll távol tőle az újrahasznosítás, példaként egy Bonnie Tylernek írt daláról beszél, amit aztán Bon Jovira is rásózott: „Egyedül írtam a dalt Bonnie-nak, úgyhogy szabadon használhattam a refrént egy másikban. Sok művész csinál ilyet, például a festők is, akik újrafestik egy-egy témájukat.”

Úgy tűnik, Child Orbán felkérésére is újrafestett. Reméljük, a dalának díszbemutatójára, október 23-ra, a Kossuth térre elhívja miami haverjait, hogy együtt koccintsanak a nagy sikerre.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.