Schmidt Mária kimondta végre a teljes igazságot Bayer Zsoltról

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 20.

Villámnarancs

Kossuth-díjat Mészáros Lőrincnek, azonnal!

Pár napja azon pörög a sajtó magára még valamicskét adó része, hogy az ördögbe is lehetett magas állami plecsnivel kidekorálni a cégéres Bayer Zsoltot. Belefulladunk az idézetekbe; immár lajstromozva nevezett összes zsidózása, cigányozása, kurvaanyádozása. Az orgoványi erdő ismertebb, mint valaha…

Persze védelmezői is akadnak Bayernak, ami nem attól érthetetlen, hogy hogyan is lehet egy ilyen alakot védelmezni, hanem attól, hogy minek. Ha valaki ebben az országban nem szorul védelemre, az pont Bayer Zsolt, s ez meglátszik a védőbeszédeken is.

A miniszterelnökség azt üzeni a 444-nek, hogy aki a Gulagról beszél, azt akkor is kitüntetjük, ha közben gyűlöletet kelt. Schmidt Mária pedig egyenesen leborul e szellemóriás nagysága előtt. Szavai elsőre nevetségesnek tűnnek persze: „Lovagkeresztet kapott a keresztes lovag, aki nem engedi, hogy értékeinket, hagyományainkat, érzéseinket és józan eszünket elveszítsük!” – anyám, borogass. Alaposabb meggondolás után viszont be kell lássuk, Schmidt közleménye magas fokú honismeretről tanúskodik.

Ott, ahol Desmond Child írja a forradalom himnuszát, s a miniszterelnök a legjobb focista, ahol Rogán Antal a feltaláló, a felcsúti gázszerelő meg az ország egyik leggazdagabb embere, ahol kisvasút köti össze a semmit a semmivel, és stadionra néz a miniszterelnöki budi is, miért ne Bayer Zsolt lenne a józan ész őre?

Na ugye!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.