Semjén Zsolt kiszabadította az elrabolt Csaba királyfit

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 19.

Villámnarancs

Bemutatták Erdélyországban G. Nagy Ilián (emlékszik itt még valaki Maczó Ágnesre?) Csaba királyfiról szóló rockoperáját. Kellett hozzá egy fővédnök.

Székely nemzeti rockopera bemutatója volt Csíksomlyón, a fővédnök a KDNP elnöke volt. A helyszíni tudósítás szerint „több tízezerre tehető azon, szerte Székelyföldről, Erdélyből és Magyarországról érkezettek száma, akik részt vettek” a Csaba királyfi c. dalmű előadásán. Márpedig, ha több tízezer meg határon túl, akkor ott Semjén Zsoltnak is meg kell jelenni. A lovas fővadász/miniszterelnök-helyettes fővédnökként exponálta magát a jeles eseményen, és ugyan meg sem próbált versenyezni az olyan aranytorkú énekesekkel, mint Rudán Joe vagy Ráduly Botond Manó, a 2010-es Erdély Hangja tehetségkutató győztese, ám az előadás megkezdésére az ő torkában is valamiféle csillogó, színarany mondanivaló képződött.

false

„Évszázadokon át megpróbálták ellopni a történelmünket és a kultúránkat. Különösen így van ez az őstörténetünk tekintetében, a hunokkal, Attila királlyal és Csaba királyfival kapcsolatban. Ezért ez a ma este, Csaba királyfi megidézése egy új hajtás a magyarság fájának gyökérzetén, amellyel belekapaszkodunk ebbe a földbe” – mondotta a miniszterelnök-helyettes, de arra nem tért ki, mégis ki a fene volt, aki ellopta volna történelmünket és kultúránkat. Különösen a Csaba királyfiét, akivel kapcsolatban általában úgy vélekednek a történészek, hogy nem is létezett. Ja, hogy eredetmítosz? Vagyis kultúra? Oké, de akkor is ki a tolvaj?

Ám az mégsem járja, hogy Csaba királyfi a hivatalos történetírásban csak úgy lógjon fejjel lefele a Csillagösvényen, mint valami denevér! S mivel minden bizonnyal akad néhány önjelölt, aki örömmel megírná (vagy már meg is írta) Csaba királyfi hiteles életét (szül. hely, idő, anyja neve stb.), Semjénnek csak az lenne a dolga, hogy egy tollvonással hivatalossá tegye, aztán már taníthatnák is a suliban, oszt’ 100 év múlva Csaba királyfi ugyanolyan valós történelmi hősünk lehetne, mint István vagy Viktor.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.