Öt fontos gondolat Soros György újabb válaszából.

Miután Soros György több ízben – például ebben a videóban is – reagált a magyar kormány vádjaira, az arcát és kiragadott mondatait felhasználó plakátkampányra és nemzeti konzultációra, most újabb írást közölt a Népszavában és a hvg.hu-n. Ebből öt fontos gondolatot emelünk ki, íme.

 

• „A kormány azt szeretné elhitetni önökkel, hogy én a magyar nép ellensége vagyok. Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól. Az első filantróp alapítványomat 1984-ben, Magyarországon hoztam létre, amikor az ország még szovjet uralom alatt állt. Az elmúlt évtizedek során több mint 400 millió dollárt fordítottam szülőhazám fejlesztésére és támogatására. Az 1990-es években, amikor a magyar nép nagy nehézségek és áldozatok közepette küszködött a kommunizmusból a piacgazdaságba való átmenettel, alapítványom ingyentejhez segítette a budapesti és vidéki iskolás gyerekeket, ultrahang- és röntgenberendezésekhez a kórházakat. Több mint 3200 magyar kapott ebben az időben tudományos ösztöndíjakat az alapítványtól, közülük többen az 1990-es évek legelején, Budapesten alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) végezték posztgraduális tanulmányaikat.”
• „A »nyílt társadalom« nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy ez megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást. Ezzel szemben szigorú, közös, európai határvédelmet javasoltam, hiszen az egyes országok – közös cselekvés nélkül – csak más tagállamok kárára szigetelhetik el időlegesen magukat a menekülők elől. A nyílt társadalom azon a feltevésen alapul, hogy egyikünknek sincsen kulcsa a biztos igazsághoz, és a békés egymás mellett élés érdekében tiszteletben kell tartanunk mások, embertársaink, beleértve a kisebbségek véleményét.”
• „A kormány azt állítja, hogy én befolyást gyakorlok Brüsszelre, és ezt a befolyást arra igyekszem használni, hogy rákényszerítsem gonosz tervemet az unió tagállamaira. Az állítás lebecsülése a magyar népnek, hiszen képtelensége minden józanul gondolkodó ember számára belátható. Az unió fontos kérdéseiről, így a migrációs válság kezeléséről is az EU tagállamai döntenek, beleértve Magyarországot.”
• „Menekültként érkeztem tizenhét évesen Nagy-Britanniába, 1947-ben. Szüleim 200 000 magyarral együtt az 1956-os forradalom leverése után távoztak az országból, és az Egyesült Államokban kaptak menedékjogot. Bár én menekült voltam, sem én, sem az alapítványaim soha nem bátorítottak senkit szülőföldje elhagyására. Soha nem biztattam senkit menekülésre, de saját tapasztalataim és a világ nagy részén jelen lévő alapítványaim működése során szerzett ismeretek alapján úgy véltem, hogy meg kell osztanom elképzeléseimet erről a világméretű válságról.”
• „Úgy látom, hogy a magyar kormánynak az úgynevezett »Soros-terv« elleni propagandakampánya kudarcot vallott. A kormány, minden erőfeszítése ellenére, nem tudta félrevezetni a közvéleményt. (…) Ígérem, hogy hátralevő éveimet a gondolat- és szólásszabadság előmozdításának, a kutatás szabadsága támogatásának, a kisebbségek, a kisebbségi vélemények, a nehéz helyzetben lévők támogatásának szentelem szülőhazámban és az egész világon.”

 

(hvg.hu)