Tigris, Churchill, Robin Hood – és ez mind-mind Orbán Viktor!

  • narancs.hu
  • 2016. január 9.

Villámnarancs

Elismerő szavak érkeztek Nagy-Britanniából Európa „megmentőjének”.

A magyar származású brit íróról, Tibor Fischerről eddig is tudtuk, hogy Orbán Viktor rajongójának számít, úgyhogy cseppet sem meglepő, hogy legújabb cikkében is a „magyar tigris” mellett teszi le a voksát,  mint ahogy az sem, hogy szavait a Nagy Igazságként tálalja a hazai kormánysajtó. A Magyar Idők már azzal jön, hogy Orbánt a „magyar Churchillnek tartják Angliában”, ami úgy jött ki, hogy a cikk alján van egy szavazás: az olvasónak kell eldöntenie, hogy Orbán „vérengző fasiszta” vagy „a magyar Churchill”, harmadik lehetőség nincs.

Pedig lehetne.

false

 

Fotó: MTI

Fischer ugyanis nemcsak a nagy brit miniszterelnököt, hanem a még nála is nagyobb brit mesehőst, Robin Hoodot is előrángatja, amikor azt írja, Orbán „igazi Robin Hood-stílusban” küzdött. Ezért sajnáljuk, hogy a lap szerkesztőinek nem jutott az eszébe, hogy a szavazást még egy lehetőséggel kibővítsék. Mert mennyivel változatosabb lett volna, ha a „vérengző fasiszta” és a „magyar Churchill” mellett lehetett volna szavazni a Robin Hood-párhuzamra is, mondjuk, hogy „Orbán, a tolvajok fejedelme”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.