"Magyarországon 2010-ben megszűnt a politika, már amennyiben politika alatt a közügyek intézésének különböző módjai közti vetélkedést, a legalább nyomokban értelmes érveket és a következményekkel járó vitát értjük" - ezt írtuk három éve. Most talán változik a helyzet.
| ||
A jelenlegi közállapotokra jellemző, hogy mindenki - beleértve az ellenzéki pártokat és a sajtót - meglepetéssel fogadta a "váratlan fordulatot", vagyis azt, hogy a Kúria meghozta az egyetlen normális döntést, és Nyakó István népszavazási kérdését hitelesítette (és nem a kopaszok támogatásával tüsténkedő hölgyét). Ezzel viszont megnyílt az út egy valóban megnyerhető népszavazási kampány előtt, ami ellen a kormány minden eszközzel küzdött. Láthattuk, hogyan kaszálta el újra meg újra, sokszor már bohózatra hasonlító jelenetek árán a Nemzeti Választási Iroda a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazást. Ugyanez történt a civilek által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazással”, amely többek között a kormányzati korrupciónak akart gátat vetni. A Városliget beépítését és az olimpiai pályázatot megakadályozni próbáló népszavazási kezdeményezést pedig a Kúria tette hidegre januárban.
Ehhez képest most már ott tartunk, hogy a vasárnapi boltzár mellett még két másik kérdésről, az állami földek eladásának tilalmáról és az állami alkalmazottak kétmilliós bérplafonjáról is szavaztathat az ellenzék (Gőgös Zoltán szocialista és Kész Zoltán független képviselő jóvoltából), és még az is lehet, hogy mindháromról egyszerre. Nem csoda, hogy az MSZP már "háromigenes", rendszerellenes népszavazásról beszél.
Joggal. Nem központi kérdései ezek az életünknek és a politikának, de egyrészt önmagukban is jelentős problémák, másrészt szimbolikusan megjelenítik a kormányzás lényegi elemeit: az egyik a magánéletbe való belepofázást, a másik az oligarchák uralmát, a harmadik az urizálást és a társadalmi igazságtalanságot. A Fidesz nyilván nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy ezekkel a kérdésekkel átgázolnak rajtuk, és ha minden jól megy, még akkor is nehéz lesz elérni, hogy a választásra jogosultak fele megjelenjen. Ha viszont ez sikerül, akkor minden bizonnyal az igenek győznek, és ez az Orbán-rendszer végének kezdete lehet.
De akármi is lesz a népszavazási kampány vagy mozgalom eredménye, az biztos, hogy ez már valódi politika lesz: a kezdeményező szerepben fellépő ellenzék fog vitát generálni fontos társadalmi kérdésekről. Olyan vitát, amelynek tétje van, és amelyben legyőzheti a kormányt. Olyan vitát, amely során az istenadta nép szabadon elmondhatja a véleményét, és annak valódi következménye lesz.
Rég nem volt már ilyen. Ma van okunk az örömre.
