Varga Mihály számmágiája

  • narancs.hu
  • 2015. február 16.

Villámnarancs

„Magyarország visszanyerte azt a gazdasági képességét, amellyel a válság előtt, 2008 harmadik negyedévében rendelkezett” – mondta Varga Mihály, a köztévé A lényeg című műsorában.

De mondott még ennél is szebb dolgokat. Például ezt: „tavaly 170 ezerrel többen dogoztak Magyarországon, mint előtte”, s külön kiemelte, hogy „a létszámnövekedés kétharmada most már a versenyszférában valósul meg, ami azt jelenti, hogy hazai kis- és középvállalkozások is egyre inkább a növekedés nyertesei tudnak lenni, a foglalkoztatottak kétharmada ugyanis náluk dolgozik”.

Csakhogy Varga forrást nem említett, noha nem ártott volna arról is beszélni, hogy mégis honnan veszi ezeket az adatokat? A Központi Statisztikai Hivataltól? Ha igen, akkor miért nem jelezte? Ha meg nem, akkor mégis honnan szedte? De tegyük föl, igazat beszél, nemcsak valami kottából énekel hamisan… Azért csak jó lenne tudni azt is, hogy ha – ezek szerint – a létszámnövekedés kétharmada a versenyszférában valósul meg, mi az ábra a maradék egyharmaddal? Valójában mennyibe fáj a „közmunkásképzés”, és milyen eredménnyel jár? Mert egyelőre még egyetlen olyan történetet sem hallottunk, hogy egy közmunkást – közmunkás létének köszönhetően – sikerült volna „visszavezetni a munkaerőpiacra”. Pedig a nyakunk rá, ha lett volna csak egy ilyen is, azt úgy mutogatnák a köztévében, mint valami világszenzációt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.