Varga Mihály számmágiája

  • narancs.hu
  • 2015. február 16.

Villámnarancs

„Magyarország visszanyerte azt a gazdasági képességét, amellyel a válság előtt, 2008 harmadik negyedévében rendelkezett” – mondta Varga Mihály, a köztévé A lényeg című műsorában.

De mondott még ennél is szebb dolgokat. Például ezt: „tavaly 170 ezerrel többen dogoztak Magyarországon, mint előtte”, s külön kiemelte, hogy „a létszámnövekedés kétharmada most már a versenyszférában valósul meg, ami azt jelenti, hogy hazai kis- és középvállalkozások is egyre inkább a növekedés nyertesei tudnak lenni, a foglalkoztatottak kétharmada ugyanis náluk dolgozik”.

Csakhogy Varga forrást nem említett, noha nem ártott volna arról is beszélni, hogy mégis honnan veszi ezeket az adatokat? A Központi Statisztikai Hivataltól? Ha igen, akkor miért nem jelezte? Ha meg nem, akkor mégis honnan szedte? De tegyük föl, igazat beszél, nemcsak valami kottából énekel hamisan… Azért csak jó lenne tudni azt is, hogy ha – ezek szerint – a létszámnövekedés kétharmada a versenyszférában valósul meg, mi az ábra a maradék egyharmaddal? Valójában mennyibe fáj a „közmunkásképzés”, és milyen eredménnyel jár? Mert egyelőre még egyetlen olyan történetet sem hallottunk, hogy egy közmunkást – közmunkás létének köszönhetően – sikerült volna „visszavezetni a munkaerőpiacra”. Pedig a nyakunk rá, ha lett volna csak egy ilyen is, azt úgy mutogatnák a köztévében, mint valami világszenzációt.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.