Vírushelyzet: Orbánék szombat délután döntenek Budapestről

  • narancs.hu
  • 2020. május 15.

Villámnarancs

A miniszterelnök fut még egy kört kormányon kívüli szakemberekkel – utána döntenek a főváros sorsáról.

Orbán Viktor szokásos pénteki, Kossuth Rádióbeli nyilatkozatában beszélt a budapesti korlátozásokról és az örömtüzekről:

"Most már többen gyógyulnak meg, mint ahányan megbetegednek, vagyis a fertőzöttek száma csökken, vannak országok, ahol ilyenkor már örömtüzeket gyújtanak. Az élet újraindításának a feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba. A védekezést térben tagolnunk kell, két héttel ezelőtt vidéken már enyhíteni tudtunk a korlátozásokon, most úgy látjuk, hogy Pest megye is a vidék sorsára juthat. A nagy kérdés az Budapest.”

„Kétségkívül a fertőzések számának alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának a feltételei Budapesten is megvannak,csak mindannyiunknak felelősen kell viselkednünk és bizonyos dolgokat be kell tartanunk. Úgy látom, hogy most már nem az otthonmaradás a felelős viselkedés, hanem a védőtávolság megtartása és a tömegközlekedési eszközökön és a vendéglátóipari helyeken az arc eltakarása illetve a maszk viselése. Ha ez sikerül, akkor Budapesten sem lesz baj."

"Az Operatív Törzs véleményét ismerem, a polgármester urak és asszonyok véleményét is megismerhettem, szombat délután még szeretnék futni egy kört a kormányon kívüli szakemberekkel."

"Szombat délelőttre hívtam meg azokat a tanácsadókat, szakembereket, virológusokat, orvosokat, professzorokat, akiknek a véleményét még mankóként szeretném használni. Ők szombat reggel jönnek hozzám. A véleményüket utána megismertetem az Operatív Törzzsel és ez azt jelenti, hogy szombat kora délután születik majd döntés” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.