Vona Gábor tíz évig gondolkodott élete fő művén – Megérte!

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 1.

Villámnarancs

A Jobbik elnöke a bulvársajtónak magyarázta el, lassan, hogy mindenki megértse, mit varrtak a bicepszére: testfestményt.

„Két görög mitológiai hős, Thészeusz és a bikafejű Minotaurusz küzd egymással, felette a küzdelem helyszíne, a krétai labirintus. Minotaurusz labirintusa, ami az ember belső világát, lelkét is jelképezi. Ennek mé­lyére kell hatolnunk – akárcsak Thészeusznak –, hogy saját negatív oldalunkkal, azaz a bikafejű szörnnyel – is megütközzünk. Nem hirtelen felindulásból született a testfestmény, hanem tízévnyi tervezgetés és bizonytalankodás van mögötte” – mondta a Borsnak Vona Gábor, egyúttal jelezve, hogy ebben a tekintetben is kiemelkedik párttársai közül, akik holmi árpádsávokat, nagymagyarországokat, székelykapukat vagy éppen náci jelmondatot tetováltatnak maguknak.

false

 

Mert igazából mit is üzen nekünk ezzel Vona Gábor? Hát azt, hogy jó ízlésű és megfontolt férfi, aki többre hivatott annál, hogy egy náci pártot vezessen.

Mélyen egyetértünk! Vona vezethetne például egy tisztességes tetoválószalont, ahol minden kuncsaftnak elmondhatná, amit a Borsnak is: „A buliból, brahiból történő tetoválást butaságnak tartom. Ez komoly, életre szóló dolog, nem játék.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.