Légiveszély

  • L. T.
  • 2012. február 17.

Villamos, szék

„Hogyan óvhatnák meg a járműállományt, ha Budapestet bombázni kezdik?”

1942-ben már egyáltalán nem volt meglepő kijelentés, hogy Budapest légitámadás célpontja lehet. A korabeli tudósítások egyre gyakrabban számolnak be az ilyen-olyan óvintézkedésekről, légoltalmi gyakorlatokról. A hadiállapot természetesen a BSzKRt-ot is érintette, a gumiabroncshiány miatt egy sor autóbuszt alakították át sínbusszá, és közlekedtették őket a villamospályán, a legnagyobb fejtörést mégis az okozhatta a cég illetékeseinek, hogyan óvhatnák meg a járműállományt, ha Budapestet bombázni kezdik. A válasz minden bizonnyal az lehetett: sehogy, hiszen míg mondjuk a szintén kiemelt célpontnak számító gyárak és üzemek gépeit hellyel-közzel biztonságba lehetett helyezni, a villamosoknál már bajosan lett volna elképzelhető a szétszerelés és bedobozolás. Pláne úgy, hogy akkoriban szinte ugyanaz a menetrend volt érvényben, mint az utolsó békeév idején.

A BSzKRt vezetése végül 1943. március 2-án adta ki „4. sz. körrendeletét” a „berepülési vagy légiveszély esetén a kocsiszínek kiürítése, vonalak elzárása és a forgalom elterelése tárgyában”, ami nemcsak megfogalmazásában, de tartalmában is annyira abszurd, hogy akár Örkény-egyperces is lehetne.
A BSzKRt vezetése úgy döntött, hogy légiriadó esetén a villamoskocsiszínekbe csak a járművek fele állhat be, a többit a „kijelölt útvonalakra ki kell vontatni és félre kell állítani, ennek folytán ezeken az útvonalakon a forgalmat be kell szüntetni, és ezzel kapcsolatosan az érintett útvonalú járatokat el kell terelni”. Vagyis a még közlekedő villamosokat el kell takarítani az útból, hogy a kocsiszínben már álljanak a helyükre. Felszállni tilos.
Sajnos arra vonatkozóan se képet, se visszaemlékezést nem találtunk, hogy valóban történt-e ilyen megmozdulás 1943–1945 között, az is elképzelhető, hogy csupán a cég vezetése gondolta, hogy a gyakorlatban is kivitelezhető ez az eljárási mód. Képzeljük el ugyanis, hogy miután megszólalnak a szirénák, majd aki él és mozog, rohamléptekkel közelít a legközelebbi óvóhely felé, mennyire lehet életszerű a következő koreográfia?
„A berepülési vagy légiveszélyt a központi ügyeletes körtelefonon közli, ezután a kocsiszín alkalmazottjának a járművet ki kell vontatni, majd a leállítás helyén szabályszerűen (?) át kell adnia. Az átvételt követően a kocsikat kézifékkel be kell fékezni, a szabályzókat a pad alatt lévő »Légó« felszerelések tárolására szolgáló szekrényben kell elhelyezni, a teljes feszültségen lévő világítást csökkentett világításra kell átkapcsolni, és a kocsiból leszállva az összes ajtót be kell zárni. A szükséges intézkedéseket mindenkor az egyenruhás irodai alkalmazottakkal kell végrehajtatni.”
Nos, egy ilyen művelet egy darab villamossal is meglehetősen időigényes, hát még egy kocsiszíni állomány ötven százalékával. Úgy sejtjük, hogy mire a BSzKRt-alkalmazottak végeztek egy ilyen művelettel, az amcsi pilóták a jól végzett munka után megérdemelt  konzervmarhájukat kanalazták valami itáliai légi támaszponton.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.