Hogyan akadályozzunk meg tarifaemelést?

Villamos, szék

A felháborodott utasok végső elkeseredésükben a legegyszerűbb eszközt, az erőszakot választották.

A hazai települések többségéhez hasonlóan Pestszentlőrincen is (akkor még csak Szentlőrinc, és Budapesttől független község) a XIX. század hetvenes éveiben tört ki az ipari forradalom, egy hetedhét országra szóló téglagyár képében, a modernizáció azonban nem állhatott meg az üzemen kívül: a téglát rendeltetési helyére is kellett szállítani. A szekeres megoldás hatékonysága mögött kezdettől fogva kérdőjel kanyargott, ezért a nyolcvanas évek elejétől két helyi vállalkozó, Gerőfi Arnold és Wágner Gyula addig fűzte a környéki nagymenőket és bankokat, míg összegründolt egy vasúti társaságot. A Budapest–Szent-Lőrinczi Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) néven jegyzett új cég 1885-ben kért „a Budapest Üllői út vámtól (Nagyvárad tér) kiágazó és Kis-Pest község érintésével a szent-lőrinczi téglagyárig vezető személy-, de főleg azonban téglaanyag szállítására használni kívánt gőzüzemű, keskeny nyomtávú vasút” indítására engedélyt, amit egy évvel később kapott meg avval a feltétellel, hogy a vasutat egy éven belül el kell indítani.

Akkoriban egy ilyen beruházás valóban nem vett igénybe ennél több időt. A vonalat 1887. április 12-én nyitották meg, a társaság ekkor három gőzmozdonnyal, tíz tíztonnás nyitott tehervagonnal, egy kalauzkocsival, illetve két másod- és öt harmadosztályú személykocsival rendelkezett. A mozdonyoknak nevük is volt: Budapest, Szent-Lőrincz, Kis-Pest.

Persze senki ne gondoljon az Orient expresszre. A vonatok sebességét 20 km/órában maximálták, ám az addigi kocsizáshoz, gyalogláshoz képest Lőrinc és Kispest népe még így fergeteges sebességgel juthatott el a fővárosba – másodosztályon 3,56, harmadosztályon pedig 2,37 krajcárért.


A társaság tíz évig nem nyúlt a viteldíjhoz, ám 1897-ben megtörtént az első – nem különösebben jelentős – tarifaemelés, ami a kispesti utasokból nemcsak elemi erejű felháborodást váltott ki, de tetteket is: előbb bojkottálták a vasutat, majd leszerződtettek öt, levitézlett pesti omnibuszost, akik azonban kiszuperált járgányaikkal és nyugdíj előtt álló lovaikkal nem tudták teljesíteni a tömegigényt. A felháborodott utasok végső elkeseredésükben a legegyszerűbb eszközt, az erőszakot választották, 1897 szeptemberében egyszerűen megrohamoztak egy Lőrinc felől érkező szerelvényt, aminek két kocsiját sikerült is felborítaniuk. (A kép alapján a mozdonyt egyszerűbb lett volna.)

Az egészben mégis az a legdöbbenetesebb, hogy az akciót nem rendőri intézkedés, majd felbujtók elleni büntetőeljárás követte, hanem lovagias gesztus: a BLVV 1897. október elsejétől ismét a régi áron kínálta a jegyeket.

Képzeljük el, mi lett volna itt, ha a kispestiek árérzékenysége követendő példává válik?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.