Visszhang: film

A menü

Visszhang

Egy nagyon gonosz film, mely elveszi a zsigeri örömöt az evésből.

Mark Mylod filmje közeli rokona Ruben Östlund sznobizmusból és a pökhendi felső tíz­ezerből gúnyt űző munkáinak (A négyzet, A szomorúság háromszöge) és az ínycsiklandozóan kaján Utódlásnak is (amelyen maga Mylod is executive producerként dolgozott). Ahogy a puccos éttermek, úgy A menü is ügyesen mutatja többnek és rafináltabbnak magát, mint ami: pedig csupán arra az egyszerű, de intenzív ösztönre épít, hogy szeretünk a gazdag és képmutató embereken röhögni. Ahogy az egyszeri néző abban is perverz örömét leli, ha látványosan megbűnhődnek. Ám ellentétben a puccos éttermekkel, amelyek válogatott módszerekkel ölik ki a gyönyört az étkezésből, A menü semmilyen élvezettől nem foszt meg minket.

Mylod különösebb előjáték nélkül behajigál egy tucat látszólag nagyon különböző embert egy eldugott szigeten lévő, exkluzív étterembe (a hely természetesen nem ételeket, hanem élményeket kínál). Vannak itt újgazdag gengszterek, módos, elhidegült házaspár, egy szebb napokat látott sztárocska, könyörtelen étteremkritikus és egy arrogáns gasztrosznob egy sebtében felbérelt escortlánnyal (eláruljuk, ő a kakukktojás). A figurák nincsenek túlárnyalva, jobbára kiszámítható, de ettől függetlenül szórakoztató dinamikájuk viszi előre a cselekményt. Mylodnak és operatőrének, Peter Demingnek megvan a tehetsége ahhoz, hogy a dekonstruált, absztrahált ételkölteményeket egyszerre ábrázolja hideg, ehetetlen műalkotásként és izgalmas gasztrokalandként. A hatás épp ellentétes azzal, mint amit a Babette lakomája és Peter Greenaway filmjeinek barokkos, érzéki fogásai keltenek. Bár a film vizuális stílusa és kifejezőeszközei közel sem nevezhetők formabontónak, mégis sikerül megidézni és átadni az étkezés és az ízlelés megannyi változatos regiszterét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.