Visszhang: lemez

The French Album

Visszhang

A zongoraművész házaspár nem ritkaság a főemlősök között, de Simon Izabella és Várjon Dénes számára, akik magasabb rendűnek tartják a kamarazenét a szólóhoz képest, nem pusztán hétvégi hobbi a közös játék.

Öt évvel ezelőtti albumukon Beethoven Nagy fúgájának grandiózus és nehéz átiratával keltettek feltűnést, és azóta sem szűntek meg szokatlan irányba bővíteni repertoárjukat. Új lemezükön, amelyen végig francia szerzőktől zongoráznak, szintén szerepel ritkaság: Fauré e-moll vonósnégyese a legendás francia pianista, Alfred Cortot négykezes átiratában. Az impresszionista nagyok tanára, aki zeneszerzőként majdnem eltűnt a romantika és a modernség közötti résben, Ravel unszolására komponálta ezt a nehéz, új zenei megoldások felé tapogatózó művet. Nem egyszerű neki igazságot tenni, és bár alaposabb, hozzáértőbb interpretációját aligha találni a darabnak, nem is vagyok benne biztos, hogy a Simon–Várjon-párosnak sikerül. A lemezen Ravel közönségkedvenc szvitje, a Lúdanyó meséi hallható még néhány izgalmas, újdonságként ható megoldással, valamint Debussy Hat antik sírfelirata és a Kis szvit. Mindkettőből a hangszer és a közös tevékenység iránt érzett mély szeretet sugárzik. A kísérőszövegben a művészek úgy fogalmaznak, hogy a kétfejű sárkány érezhet így, mint ők akkor, amikor négykezest játszanak. Nos, a végeredmény alapján úgy tűnik, hogy itt közös az ágy, a zongora, a zongoraszék és – Pilinszky metaforájával – a párna is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.