Visszhang: film

Az Alkotó

Visszhang

Több kritika is dicsérte Az Alkotót kivételes korszellem-érzékenysége (ti. ChatGPT-ből kiinduló új MI-boom) okán, ám érdemes megjegyezni: ahogyan a kutatás és fejlesztés, úgy a filmművészet is ciklikusan visszatér bizonyos témákhoz.

Nem szeretnénk mindjárt a gólemmel vagy Frankenstein szörnyével dobálózni, de csak a közelebbi múltból mindjárt ott a Terminátor, a Szárnyas fejvadász (jelen munka egyik ihletője), az Én, a robot, Spielberg A.I.-ja, A , az Ex Machina és egy egész sor anime, amelyek a technooptimizmus és -pesszimizmus egész skáláját bejárva foglalkoznak a mesterséges intelligencia témájával. Az Alkotónak nem is az a fő problémája, hogy nem sok újat tud mondani (hiszen a kultúra maga is gazdagon szőtt intertexthálózat), inkább az, hogy amit mond, előtte sokan, sokkal választékosabban elmondták már.

Az amerikai állam egy fatális MI-okozta Los Angeles-i robbanás után az egész világon üldözni kezdi a mesterséges intelligenciát és használóit, akik az Új-Ázsia nevű régióba menekülnek. Ide szivárog be az amerikai hadsereg egyik katonája fedett ügynökként, és feleségül veszi a Nirmata nevű MI-fejlesztő tudós lányát, ám egy titkos akció közben álcája lelepleződik, a nőt pedig megölik. A kutató egy új, önálló tanulásra képes fegyvert fejleszt, amely letörheti az Egyesült Államok katonai fölényét és békét hozhat embernek és gépnek egy­aránt. A bökkenő, hogy a „fegyver” egy kislány, aki még növekedésben van, így képességei még nem bontakoztak ki teljesen. Gareth Edwards bőséges pátosszal és kibontatlan gondolatcsírák tömegével meséli el történetét; kínálkozna az új kétpólusú világrend, a katonai technológiai monopólium, a technológia irányításával kapcsolatos emberi felelősség kérdésének bővebb kifejtése, ám a rendezőt inkább a látvány és az akció izgatja.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.

Az élet kapuja

  • Jeszenszky Géza
Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja.

Fecseg a felszín

A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját hold­udvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.