visszhang: lemez

Fontaines D.C.: Romance

Visszhang

A Sziget Fesztiválon a negyedéig telt Revolut sátor meglehetősen szomorú látványt nyújtott a Fon­taines D.C. fellépése előtt, de úgy jött ki a lépés, hogy ugyanekkor lépett fel Sam Smith is.

De így legalább egy-két fokkal elviselhetőbb volt a hőmérséklet, és a páratartalom sem kúszott a 100 százalék közelébe. Az ír zenekar pár héttel a negyedik album, a nagy váltásnak ígérkező Romance megjelenése előtt lépett fel Budapesten, és el is játszott négy ígéretes új dalt, úgyhogy a koncert óta vártuk a FDC új lemezét.

Az idén már jött egy nagy paradigmaváltó lemez egy másik posztpunk zenekartól: az Idles a Tangk című ötödik LP-jén sok újítást zúdított a rajongóira, de nem maradt adós a zúzós pillanatokkal sem. Velük ellentétben a Fontaines D.C. teljesen megújult: az első album, a 2019-es Dogrel zenei világa a régmúltnak tűnik, de még az előző Skinty Fia is teljesen eltér attól, mint amit most kapunk. Az együttes teljes mértékben újító üzemmódba kapcsolt, ugyanis imázst váltott, a Partisantól átigazolt az XL kiadóhoz, és Dan Carey producert is lecserélte James Fordra, akinek a neve legalább olyan jól cseng, ha nem még jobban. A friss hangzás jelentős mértékben az ő számlájára írható, és most már nem túlzás kijelenteni, hogy az FDC posztpunkból gitárpop zenekarrá avanzsált.

A tagok eddig sem tagadhatták le irodalmi érdeklődésüket, így a mostani szövegeket is nagymértékben befolyásolták költők, regényírók. Chatten többek között Dylan Thomastól merített ihletet, de bevallása szerint a lírai és a zenei irányhoz képest most sokkal inkább a filmek felől érkezett jelentős hatás. Alkony sugárút, Berlin felett az ég, A nagy szépség, japán anime, olasz okkult horror – a zenészek leginkább ezeket emlegetik frissebb interjúikban. Zenei oldalról olyan hatásokat neveztek meg, mint a trip hop, a nu metal, a grunge és a hiphop, amihez Chatten még annyit tett hozzá, hogy a Romance egy urbánus lemez, amelyen igyekeztek elkerülni a tipikus ír dolgokat, de ez nem jött össze teljes mértékben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”