Játszótér: Visszhang

Gáti István: Kornél, a kobra

Visszhang

A Klement Csaba rajzaival illusztrált történetben Kornél, a kobratetoválás tekeredik le gazdája karjáról, és csúszik végig tizennégy „szisszenetnyi” verseleten, és mutatja meg, hogy lám, egy tetoválásból is válhat egy állatmese főhőse.

Kornél ugyanis hiába élvezné új helyét Janó karján, gazdájának többi tetoválása nem látja szívesen (ők is irtóznak a hüllőktől!), így hát világgá megy. Jó, nem épp világgá, de végigjárja Budapestet, átkígyózik a Margit hídon, meglesi a társadalom legkülönbözőbb szegleteit, bankrablók kar­mai­ból menekül, majd még egy iskolai tesiórát is végigasszisztál, hogy a sok keresés és kutatás után megtalálhassa új gazdáját. Furfangos az alapötlet, a megvalósítás sem különb. A tekergő tetoválást szertelen rímvetés kíséri, többnyire szellemes gördülékenységgel futnak a sorok a főhős nyomában. Sok humorral és játékossággal kecsegtet e kis kötet, mind a szövegek, mind a rajzok tekintetében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.