Miközben a két exhibicionista tehetségük megvillantásának újabb platformjaként értelmezik a tragédiát, és az idők szavára hallgatva podcastet indítanak róla, észrevétlenül szállnak szembe legnagyobb ellenségükkel, a magánnyal.
Az Arconia zárt atmoszférájába szorítva a nyomozást, a karakteres lakókat megjelölve gyanúsítottként, mindjárt eszünkbe juthat a (túl) jól ismert Agatha Christie-képlet, és már félve várjuk, hogy kiderüljön, egy Halál a Nílusontól Tőrbe ejtvéig tartó skálán hol helyezkedik majd el a produkció – különösen azért, mert az erőlködés sosem kecsegtet túl sok jóval.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!