Visszhang: könyv

KaeRel: Csonthalma

Visszhang

Ki ne szeretett volna végre egy olyan könyvet kézbe venni, amelynek a szereplői vérszívó erdőjárók, titkos rákbetegek és rejtőzködő halhatatlanok? 

Hát olyat, amelyben stoppos erdőszellemek, szkafanderes könyvtárosok, valamint titokzatos időutazók, segítőkész vámpírok, hollófekete hajú kislány alakját magára öltő démonok vagy éppen szerelmes morák kavarnak? S akkor még a lidérccsirkék, repülő sárkánykígyók vagy a macskákra hasonlító koboldok és társaik elő sem kerültek.

A lényeg az, hogy nem kell tovább keresgélni, ebben a zord kötetben ott van mind! KRL, vagy­is Karol Kalinowski (tán a legnépszerűbb lengyel képregényrajzoló) nemzetének sötét bestiáriumát csapta fel ihletforrásul. A szláv mitológia népei ebben a papíron fekete-fehér, amúgy paradox módon színpompás világban szerencsére nem annyira (csak kicsit) félelmetes, sokkal inkább humoros kreatúrák. Ők népesítik be Csonthalmát, ahová Karel megérkezik, hogy a helyi könyvtárosi állást betöltse. Magával hozza tízéves kisfiát, Maxot is. A hely barátságos lakóiról és magáról a helyről aztán kiderül, hogy semmi nem az, aminek látszik. És innentől egy elég nagyszabású, talán a Möbius-féle Az idő uraihoz hasonló történet bontakozik ki. Szomorú, megható, már-már nyomasztó mese, amelyet vigasztaló és szerencsére egyáltalán nem erőltetett nyelvi és képi humor old. Kellermann Viktória gördülékeny, igazán menő fordítása sokat hozzátesz a könyv nagyszerűségéhez. (Csak egy ötlet: valaki odaadhatná a nemrég megjelent Bestiarium Hungaricumot a mi Lakatos Istvánunknak…)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk