Visszhang: videó

Lim Jun Csan: Rachmaninov: III. zongoraverseny

Visszhang

Mintha egy 18 éves művész bemenne a Louvre-ba, és a Mona Lisa helyére a saját festményét akasztaná, amiért a múzeumlátogatók hálásak lesznek.

Így jellemezték az idei Van Cliburn Nemzetközi Zongoraverseny győztesének, a dél-koreai Lim Jun Csan játékát, aki a június 17-i döntőben Rachmaninov III. zongoraversenyét adta elő Marin Alsop karmesterrel. Azt hittük, Horowitz, Emil Gilelsz, Argerich, Kocsis vagy Arkagyij Vologyosz után nem lehet már szenzációt okozni ezzel a darabbal, amelyet a felvétel óta eltelt három hónap alatt 8 millióan láttak.

Amikor Rachmaninov 1909-ben elkészült a művel, a pianisták visszarettentek tőle, egészen Horowitz felbukkanásáig kellett várni, hogy a repertoár része legyen. (A Ragyogj! című film nyomán sokan úgy gondolják, el kell adni a lelkét az ördögnek, aki igazán jól akarja eljátszani.)

Lim Jun Csannak 18 évesen volt bátorsága nekiveselkedni a diabolikus nehézségű és mélységű darabnak. Kristálytiszta, élő, lélegző muzsikát formál a kottából, pontos, precíz, de nem steril, nem mechanikus, ám szigorú munkaetika van mögötte, és megdobban tőle az ember szíve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.