A kötet első felében Demeter Gábor és kutatótársai izgalmas, módszertanilag is tanulságos, néha látványos térképekkel, táblázatokkal, statisztikákkal illusztrált résztanulmányai a területi egyenlőtlenségek és fejlettségi viszonyok változását elemzik, s ezzel együtt azt is, hogyan változott ezek térképre rajzolható mintázata a késő középkortól a 20. századig. Végül egy összefoglaló írásban kísérletet tesznek arra is, hogy összegezzék, hogyan alakultak hétszáz év alatt a fejlettségbeli különbségek. Különösen érdekes az utolsó száz év változásait látni: például azt, hogy hogyan süllyedtek le bizonyos határokon átnyúló és belső perifériák. A második blokkban az új intézményi közgazdaságtan – a töredékes információk és a korlátozott racionalitás világában lehetséges – meglátásainak történelmi alkalmazásába pillanthatunk bele. Ebből a szempontból is tanulságos a két világháború között a versenyt korlátozó, a kockázatot csökkentő biztosítói és ipari kartellek esete. Ezeket még a Bethlen-kormány is fontos és szükséges eszköznek látta, és ahogy az Pogány Ágnes tanulmányából kiderül, az 1931-es kartelltörvénnyel csak tessék-lássék módon, agrárius politikai nyomásra próbálta szabályozni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
